Észak magyarország
Észak Magyarország

A mozgás élet! Fedezd fel a természet szépségeit! Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, egyéb kultúrtörténeti programok!

Samassa-ház
Samassa (Lamboth)-ház


A Bükk kapuja
A Bükk kapuja Felsőtárkányban

Havasi ikravirág
Havasi Ikravirág

Díszes tarkalepke
Díszes tarkalepke

Mocsári golyahír
Mocsári Gólyahír

Toldibérc
Toldibérc

Fátyolvízesés télen
Fátyolvízesés télen

A tél örömei
A tél örömei Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány - Templom

Csillagászati múzeum
Csillagászati múzeum

Kövirózsa
Kövirózsa

Látósziklán
A Látó-sziklán

Kilátás
Bükki kilátás

Tűzoltó
Tűzoltó múzeum

Mészégetés
Mészégetés a Bükkben

Pálos kolostor rom
Pálos kolostor

Őskoho
Ősi kohó

A hegyoldal kincse
A hegyoldal kincse
Az Egri Úttőrővasút

A kisvasút két korszaka
1921 - Megalakul az Érseki Szénbánya és Ipartelepek RT. A széntelepek kutatási eredménye - Almárvölgyben - Szarvaskő - Töviskeshegy oldalában - Szent János táró.

I. korszak: Bányavasút 1922 - 1926 - Szarvaskő és Almár (átrakó) között szenet szállított. Az Eger - Putnok vasútvonalon az Almár átrakóhelyen Felnémet-Bányatelep megállóhely létesült. A szénbányászat megszüntetése (1926) után felbontották (1928).

II. korszak: Egri Gazdasági Vasút 1958 - 1976 - Úttörővasút - Szarvaskő és Eger TÜZÉP telep között szenet, majd kavicsot szállított. Megindult a személyszállítás is.

- 1958 - Új bányatelepet nyitottak. Szarvaskő és Eger Tüzép telep között a régi nyomvonalon, majd meghosszabbítva Almártól Eger végállomásig új kisvasutat építettek.
- 1960 - A Gazdasági Vasutak Igazgatósága megszűnt a bányavasút a MÁV-hoz került.

- 1962 - Az Úttörővasút tervekről komoly tárgyalások folytak. Az 1962-es Bükk Utikalauz turista térképen a kisvasút neve már Úttörővasút ( Úttörő vasút). Az új szarvaskői (Keselyőbérc) végállomás helyén a később felavatott KISZ tábor aktívan alakult, épült.

- 1967 - A szénbánya termelése leállt. Az egri G.V. megszűnt, az Eger Városi Tanács kisvasútja lett. A személyszállítás igénye folyamatosan növekedett.
- 1968 - Az egri Tanács Mélyépítő üzeme az egykori szénbánya közelében kavicsbányát nyitott.

- 1969 - Úttörővasút menetrend:
- Eger, Töviskes - Cinege - Csurgó - Almár-elő - Pirittyó
- Villóbérc - Verőforrás - Keselyőbérc

-1970 - Keselyőbérc (volt bányatelep) Egri csillagok néven KISZ Úttörőtábort avattak.

- 1973 - UVATERV - felujítási tervet készített.
- A turizmus forgatagában az egri Töviskes vasútállomáson csodálatos sátoros szállás lehetőség volt a fák között, sőt Keselyőbércen a KISZ táborban is.
- 1976 - A személyszállítás megszünt, felbontották (1978).



Kisvasutak a Bükkben

A Bükk völgyében valaha kisvasúti hálózat létezett, mely a fa és a kőszállítást szolgálta. 1966-ig működött hazánk egyetlen siklópálya közbeiktatásával 810 - 870 méteres magasságba felvezetett hegyi vasútja a Szalajka-völgy és a Bükk-fennsík között.

A napjainkban megmaradt kisvasutak már csak kiránduló személyforgalmat bonyolítanak. A veszteséges vonalak felbecsülhetetlen nemzeti, turisztikai, ipar- és közlekedéstörténeti értéket képviselnek.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Építése az I. világháború alatt megnövekedett faigény jelentkezésével kezdődött. Vasúttörténet.


1915-ben épült az első kisvasút, Felsőtárkány - Hidegkúti-völgy (Kisnádas) - Petres között, az egri Érseki Uradalom által üzemeltetett, lóvontatású vasúti kocsikkal közlekedő vonal.

Az I. világháború után a fakitermelés jogát
1920-21-ben, a Kromberger Mátyás és Társai Rt vette át az egri Érseki Uradalomtól.

1922-ben a részvénytársaság egyesült a felnémeti Hordógyárat üzemeltető Egri Erdő- és Faipari Rt-vel. Ez lendületet adott a fakitermelésnek és a vasútépítésnek.

A „hordógyári idő” - szakban a Kisnádas - Petres közötti szakaszt tovább építették az Esztáz-kőig, ehhez csatlakoztatták az
Egeres-völgy - Vöröskő-völgy
közötti új vonalszakaszt. Kiépítették a
Barát-völgy - Oldal-völgy - Határ-lápa közötti szárnyvonalat is. Ehhez kapcsolódott a lóvontatású hegyi pálya az un. körvasút, később az erdei drótkötélpálya (5 km.), mely a Hor-völgyi végéhez a Hideg-patak-völgy torkolatától egy rövid vasútpálya csatlakozott a Balla-völgy bejáratáig,
a Tebe-rétre.

Felsőtárkányból Egerbe és Felnémetre igás szekerekkel szállították a faanyagot, amely gazdaságtalanná vált. Ezért megépítették a Felsőtárkányon átvezető, az országút melletti kisvasúti pályát Kisnádas - Felnémet között, majd később az egri faraktárig (a mai Rákóczi úti Eger-patak hídig).



A „hordógyári idő” - szakban a 760 mm nyomtávolságú vasútvonalakon már gőzmozdonyok húzták a vasúti szerelvényeket. Évente 9 -12000 köbméter fát szállítottak Egerbe és Felnémetre. Ebben az időszakban a gyakori baleset és a Felsőtárkányiak "szabotázs akciója" (1923 nyarán egy éjszaka felszedték a falu főutcáján átfutó síneket) miatt épült meg a felsőtárkányi főutat elkerülő "új vasútnak" nevezett
Kisnádas - Mészégető
szakasz.


1933-ban fordulat következett a kisvasút életében. Az erdők és a kisvasút visszakerült az Egri Érseki Erdőgondnokság használatába. Csökkent a fakitermelés, azonban a mész, faszén és kőszállítási igény emelkedett.
1938-ig kiépítették a Berva-völgyi kőbánya és Felnémet közötti bervai szárnyvonalat.

1940-1942 között megépítették a Hideg-kúti-völgy - Mellér-völgyi szárnyvonalat, ezzel lezárult a fakitermelésekhez kapcsolódó vasútépítés időszaka.

1945-től az állami tulajdonba került erdő és kisvasút kezelője az
Egri Állami Erdőgazdaság lett.
1946-1949 között csökkent a fakitermelés, ezért megkezdték a kb. 46 km összhosszúságú pálya bontását. Elsőként az Eger - Felnémet közötti szakaszt bontották fel 1947-ben, mert nem volt gazdaságos.
1950-1953 között az újjáépítés időszakában fontos szerepe volt a köszállításnak, - a Finomszerelvénygyár és a Berva-völgyi lakótelep lendületesen épült, gazdaságossá tette a Berva-völgyi vonalat.


1953-ban a Berva gyári dolgozóinak szállításával megkezdődött a kisvasúti személyszállítás. Felsőtárkányból személykocsikkal bővült a gördülőállomány.
A munkásszállító vonatokon kívül egyre nagyobb igény volt a piaci napokon a lakosság részéről a személyszállításra, később menetrend szerint személyvonatok közlekedtek Felnémet - Felsőtárkány között.
A személyszállítás kezdettől fogva ráfizetéses volt, de a vasútüzemi gazdasági egyensúlyt fenntartotta a kőszállítás nyeresége. 1955-ben az Ásványbánya Vállalat és az Erdőgazdaság között megegyezés nélküli vita támadt a fuvardíj miatt. Az Ásványbánya kőszállító kötélpályát építtetett a Berva-völgy és Felnémet között, ezért 1964-ben megszűnt a kőszállítás a kisvasúton.
Az 1950-es évek végén a kirándulók a
Felnémet - Felsőtárkány - Stimeczház között és a Barát-völgy szárnyvonalán utazhattak.

A hatvanas évek elején több bányanyitási kísérlet történt a vasúti szállítás gazdaságossá tétele érdekében.

1963-ban a várhegyi dolomitbánya feltárása jelentette a megoldást.
1969-ben üzembe helyezték a várhegyi szárnyvonalat kőszállítás céljára, mely a Vadaskertnél csatlakozott a fővonalhoz.



A faanyagszállítás teljesen megszűnt, közúti járművek vették át a főszerepet. A hatósági bejárásokon tapasztaltak alapján a leromlott műszaki állapot miatt a bontás mellett döntöttek. A korábban elbontott több, kisebb kiágazás bontása után következett 1969-ben a Mellér-völgyi, majd 1974-ben a Barát-rét szárnyvonala.


1980-tól szünetel az Egeres-völgy - Petres közötti szárnyvonal.
A hetvenes években 25 km-re csökkent a valaha kb.
46 km összhosszúságú pálya.
1985-ben a kőszállítás is megszünt piachiány miatt, sőt a Finomszerelvénygyár is felmondta a munkásszállítást.

A vasútüzem a túristaforgalomban fenntartható Felsőtárkány - Stimecz-ház közötti 5 km-es vonalszakaszt üzemelteti gazdaságtalanul. A működtetést az Egererdő Rt és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által juttatott támogatás fedezi.


Jelenleg (2002-es adat) az alábbi vontató és vontatott járművek állnak a rendelkezésre:

          - 3 db diesel – mechanikus mozdony
          - 2 db 50 fős, favázas, zárt személykocsi
          - 4 db 50 fős nyitott személykocsi (favázas)
          - 1 db 8 fős nyitott személykocsi (skanzenben)
          - 2 db nyitott platós „tüzifás” kocsi
          - 1 db motorhajtány
          - 1 db pályakocsi
          - 4 db 2 köbméteres kőanyagoló bányacsille

A vasúti pálya műszaki jellemzői:

           nyomtávolság: 760 mm
           legkisebb ívsugár: 40 m
           legnagyobb emelkedő: 48,6 ezrelék
           alépítmény: jól letömörödött agyagos, palás föld
           felépítmény: helyi anyag, a felújított szakaszon 20-30 zúzottkő
           sínrendszer: 12, 14, 15,8 kg-os

A kisvasút megközelítése:
Egerből:  - 25-ös műúton, majd Felnémeten jobbra Felsőtárkány
                 25/05/-ös műúton
              - kerékpárúton
              - autóbusszal (Agria Volán tudakozó: 36/517-777)
Miskolc: - 25/05/-ös műúton
Személygépkocsi és kerékpár parkolóhely az állomásépületnél van!
SKANZEN - a felsőtárkányi végállomáson található.
     - a vízimalomból átalakított műhely
     - az üzem teljes járműparkja

A kisvasút május 1-től szeptember 30-ig közlekedik.

Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon:

Felsőtárkány, Fűtőház     indul: 9.30 és 13.30
Stimecház                          indul: 11.30 és 15.30
Menetidő: 25 perc.
Munkanapokon különjárat, csoportos helyfoglalás,
Információ:   3324 Felsőtárkány, Fő u. 282.
                       Tel.:         36/434-603
                       Tel./Fax:  36/434-210

Menetjegy árak:
          - tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak és
             kisérőik egy útra:
          - tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak és
             kisérőik menettérti:
          - felnőtt egy útra:
          - felnőtt menettérti:
          - kutyajegy egy útra:
          - kerékpár egy útra: 

Kedvezmények: (igazolvány felmutatása után váltható)
          - ingyen: a családdal utazó 6 év alatti gyermekek,
                        MÁV és ÁEV személyzeti utazási kedvezménnyel rendelkezők

Különvonatok:
          Minimum 30 főre fizetendő
                
- tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak
                  és kisérőik egy útra:
                - felnőtt menettérti:

várakozási díj:              
jegynélküli utas pótdíja:

Károkozás esetén a károkozók és tanúk adatainak pontos rögzítésével a forgalmi szolgálat köteles jegyzőkönyvet felvenni.


(Forrás: - Tájékoztató a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasútról -
Vécsey Jenő FÁEV vonalfőnök                             
- A Bükk túristaatlasz és útikönyv                             
- Egererdő Rt. Tel.: 06/36/434-210)                        

      További Kisvasutak - Szilvásváradi Erdei Vasút
- Lillafüredi Erdei Kisvasút

      Kapcsolódó linkek: A kisvasutak Felnémeten
                                      Magyarországon működő kisvasutak...
                                     Úttörőtábor


Stimecz-ház
Stimecz-ház

Állomás régen
A kisvasút régi állomása

Vöröskő-völgyi-forrás
Vöröskő-völgyi-forrás

Gérbics
Gérbics

Szalamandra
Szalamandra

Hunyor
Hunyor

A Bükk domborzata
A Bükk domborzata

Nagyhőscincér
Nagyhőscincér

Bánkúton
Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány kozelében

Felsőtárkány
Felsőtárkányi tó

ház
Herman Ottó-ház

Kilátás

Kilátás a Látó-szikláról

Könyvtár
Érseki könyvtár

Patika
Patika

Télen
Téli Bükk

Szőlő
A hegyek gyümölcse

Téli táj
Téli látkép a Bükkben
A mozgás élet - Fedezd fel a természet szépségeit!
Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, túrafelszerelés, természetjárás, egyéb kultúrtörténeti programok

SubmitexpressLinkBank Hunweb Hun-Web Linkek AtartTattoo Magyar honlap WYW kereső WYW link   Linkgyűjtemény és RSS gyűjtemény
ReklámcsereSzürke.hu - Kategorizált Magyar Linkkatalógus websas.hu Bécsiszelet VendéglőKáosz Italozó - VI. ker. Szófia u. 7. Online gombahatározó DVD Top Toplista LINKTAR.HU linkcsereBannercsere artListLinkunderground SEO tools - Google PageRank linkcsere

Design: © - Szerkesztő: - 2005 - . - Minden jog fenntartva !
A mozgás élet