Az
Egri Úttőrővasút
1920-as
években az Almár-patak völgyében épült kőszállító kisvonat, amely a Felnémet
bányatelepnél (ma Almár v.m.) kapcsolódott az egri MÁV
Eger
- Putnok vasúthoz.
Ezt hosszabbították meg Egerig és lett „Úttörővasút”. Az 1960-as
túristatérképen még láthatjuk. 1970-es években
eltünt.
(Forrás: A Bükk túristaatlasz
és utikönyv)
Kisvasutak
a Bükkben
A Bükk
völgyében valaha kisvasúti hálózat létezett, mely a fa és a kőszállítást
szolgálta.
1966-ig működött hazánk egyetlen siklópálya közbeiktatásával
810 - 870 méteres magasságba felvezetett hegyi vasútja a Szalajka-völgy és a
Bükk-fennsík között.
A napjainkban megmaradt kisvasutak már csak kiránduló személyforgalmat bonyolítanak. A veszteséges vonalak felbecsülhetetlen nemzeti, turisztikai, ipar- és
közlekedéstörténeti értéket képviselnek.
A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
Építése az I. világháború alatt megnövekedett faigény jelentkezésével
kezdődött. Vasúttörténet.
 1915-ben
épült az első kisvasút, Felsőtárkány -
Hidegkúti-völgy (Kisnádas) - Petres között, az egri Érseki
Uradalom által üzemeltetett, lóvontatású vasúti kocsikkal közlekedő vonal.
Az I. világháború után a fakitermelés
jogát
1920-21-ben, a Kromberger Mátyás és Társai Rt vette át az egri
Érseki Uradalomtól.
1922-ben a részvénytársaság egyesült a felnémeti
Hordógyárat üzemeltető Egri Erdő- és Faipari Rt-vel. Ez lendületet adott
a fakitermelésnek és a vasútépítésnek.
A „hordógyári idő” - szakban a
Kisnádas - Petres közötti szakaszt tovább építették
az Esztáz-kőig,
ehhez csatlakoztatták az
Egeres-völgy - Vöröskő-völgy közötti
új vonalszakaszt. Kiépítették a
Barát-völgy - Oldal-völgy
- Határ-lápa közötti
szárnyvonalat is. Ehhez kapcsolódott a lóvontatású hegyi pálya az un.
körvasút, később az erdei drótkötélpálya (5 km.), mely a Hor-völgyi végéhez
a
Hideg-patak-völgy torkolatától egy rövid vasútpálya
csatlakozott a Balla-völgy bejáratáig,
a Tebe-rétre.
Felsőtárkányból Egerbe és Felnémetre igás szekerekkel szállították
a faanyagot, amely gazdaságtalanná vált. Ezért megépítették a Felsőtárkányon
átvezető, az országút melletti kisvasúti pályát Kisnádas
- Felnémet között,
majd később az egri faraktárig (a mai Rákóczi úti Eger-patak hídig).
A
„hordógyári idő” - szakban a 760 mm nyomtávolságú vasútvonalakon már
gőzmozdonyok húzták a vasúti szerelvényeket. Évente 9 -12000 köbméter
fát szállítottak Egerbe és Felnémetre. Ebben az időszakban a gyakori
baleset és a Felsőtárkányiak "szabotázs akciója" (1923 nyarán
egy éjszaka felszedték a falu főutcáján átfutó síneket) miatt épült meg
a felsőtárkányi főutat elkerülő "új vasútnak" nevezett
Kisnádas
- Mészégető szakasz.
1933-ban fordulat következett a kisvasút életében.
Az erdők és a kisvasút visszakerült az Egri Érseki Erdőgondnokság használatába.
Csökkent a fakitermelés, azonban a mész, faszén és kőszállítási igény
emelkedett.
1938-ig kiépítették a Berva-völgyi kőbánya
és Felnémet közötti bervai szárnyvonalat.
1940-1942 között megépítették a Hideg-kúti-völgy -
Mellér-völgyi szárnyvonalat, ezzel lezárult a fakitermelésekhez kapcsolódó
vasútépítés időszaka.
1945-től
az állami tulajdonba került erdő és kisvasút kezelője az
Egri Állami
Erdőgazdaság lett.
1946-1949 között csökkent a fakitermelés, ezért
megkezdték a kb. 46 km összhosszúságú pálya bontását. Elsőként az Eger
- Felnémet közötti szakaszt bontották fel
1947-ben, mert nem volt gazdaságos.
1950-1953 között az újjáépítés időszakában
fontos szerepe volt a köszállításnak, - a Finomszerelvénygyár és
a Berva-völgyi lakótelep lendületesen épült,
gazdaságossá tette a Berva-völgyi vonalat.
 1953-ban
a Berva gyári dolgozóinak szállításával megkezdődött a kisvasúti
személyszállítás. Felsőtárkányból személykocsikkal
bővült a gördülőállomány.
A munkásszállító
vonatokon kívül egyre nagyobb igény volt a piaci napokon a lakosság részéről
a személyszállításra, később menetrend szerint személyvonatok közlekedtek
Felnémet - Felsőtárkány között. 
A
személyszállítás kezdettől fogva ráfizetéses volt, de a vasútüzemi gazdasági
egyensúlyt fenntartotta a kőszállítás nyeresége. 1955-ben
az Ásványbánya Vállalat és az Erdőgazdaság között megegyezés nélküli
vita támadt a fuvardíj miatt. Az Ásványbánya kőszállító kötélpályát építtetett
a Berva-völgy és Felnémet között, ezért 1964-ben
megszűnt a kőszállítás a kisvasúton.
Az 1950-es évek végén a kirándulók a
Felnémet
- Felsőtárkány - Stimeczház között
és a Barát-völgy szárnyvonalán utazhattak.
A
hatvanas évek elején több bányanyitási kísérlet történt a vasúti szállítás
gazdaságossá tétele érdekében.
1963-ban
a várhegyi dolomitbánya feltárása jelentette a megoldást.
1969-ben üzembe
helyezték a várhegyi szárnyvonalat kőszállítás céljára, mely a Vadaskertnél
csatlakozott a fővonalhoz.
A
faanyagszállítás teljesen megszűnt, közúti járművek vették át a főszerepet.
A hatósági bejárásokon tapasztaltak alapján a leromlott műszaki állapot
miatt a bontás mellett döntöttek. A korábban elbontott több, kisebb kiágazás
bontása után következett 1969-ben
a Mellér-völgyi, majd 1974-ben
a Barát-rét szárnyvonala.
1980-tól szünetel
az Egeres-völgy - Petres közötti szárnyvonal.
A hetvenes években 25 km-re
csökkent a valaha kb.
46 km összhosszúságú pálya.
1985-ben a kőszállítás
is megszünt piachiány miatt, sőt a Finomszerelvénygyár is felmondta a
munkásszállítást.
A vasútüzem a túristaforgalomban fenntartható Felsőtárkány
- Stimecz-ház közötti 5 km-es vonalszakaszt üzemelteti
gazdaságtalanul. A működtetést az Egererdő Rt és a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium által juttatott támogatás fedezi.
Jelenleg (2002-es adat) az alábbi
vontató és vontatott járművek állnak a rendelkezésre:
-
3 db diesel – mechanikus
mozdony
-
2 db 50 fős, favázas, zárt személykocsi
-
4 db 50 fős nyitott személykocsi
(favázas)
-
1 db 8 fős nyitott személykocsi (skanzenben)
-
2 db nyitott platós
„tüzifás” kocsi
-
1 db motorhajtány
-
1 db pályakocsi
-
4 db 2 köbméteres kőanyagoló
bányacsille
A vasúti pálya műszaki jellemzői:
nyomtávolság: 760 mm
legkisebb
ívsugár: 40 m
legnagyobb emelkedő: 48,6 ezrelék
alépítmény: jól
letömörödött agyagos, palás föld
felépítmény: helyi anyag, a felújított szakaszon
20-30 zúzottkő
sínrendszer: 12, 14, 15,8 kg-os
A kisvasút megközelítése:
Egerből: - 25-ös műúton, majd Felnémeten jobbra
Felsőtárkány
25/05/-ös műúton
-
kerékpárúton
- autóbusszal (Agria Volán tudakozó: 36/517-777)
Miskolc: - 25/05/-ös műúton
Személygépkocsi és kerékpár parkolóhely az állomásépületnél van!
SKANZEN - a felsőtárkányi végállomáson található.
- a vízimalomból átalakított műhely
- az üzem teljes járműparkja
 A
kisvasút
május 1-től szeptember 30-ig közlekedik.
Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon:
Felsőtárkány, Fűtőház indul: 9.30
és 13.30
Stimecház indul:
11.30 és 15.30
Menetidő: 25 perc.
Munkanapokon különjárat, csoportos
helyfoglalás,
Információ: 3324 Felsőtárkány,
Fő u. 282.
Tel.: 36/434-603
Tel./Fax: 36/434-210
Menetjegy árak:
- tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak és
kisérőik egy
útra:
- tanuló,
nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak és
kisérőik menettérti:
- felnőtt egy útra:
- felnőtt menettérti:
- kutyajegy egy útra:
- kerékpár egy útra:
Kedvezmények: (igazolvány felmutatása után váltható)
- ingyen: a családdal utazó 6 év
alatti gyermekek,
MÁV
és ÁEV személyzeti utazási kedvezménnyel rendelkezők
Különvonatok:
Minimum 30
főre fizetendő
- tanuló, nyugdíjas, látás- és
mozgáskorlátozottak
és kisérőik egy útra:
- felnőtt menettérti:
várakozási díj:
jegynélküli utas pótdíja:
Károkozás
esetén a károkozók és tanúk adatainak pontos rögzítésével a forgalmi szolgálat
köteles jegyzőkönyvet felvenni.
(Forrás: - Tájékoztató a Felsőtárkányi Állami
Erdei Vasútról -
Vécsey Jenő FÁEV vonalfőnök
- A Bükk túristaatlasz és útikönyv
- Egererdő Rt. Tel.: 06/36/434-210) |
