Észak magyarország
Észak Magyarország

A mozgás élet! Fedezd fel a természet szépségeit! Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, egyéb kultúrtörténeti programok!
Samassa-ház
Samassa (Lamboth)-ház


A Bükk kapuja
A Bükk kapuja Felsőtárkányban

Havasi ikravirág
Havasi Ikravirág

Díszes tarkalepke
Díszes tarkalepke

Mocsári golyahír
Mocsári Gólyahír

Toldibérc
Toldibérc

Fátyolvízesés télen
Fátyolvízesés télen

A tél örömei
A tél örömei Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány - Templom

Csillagászati múzeum
Csillagászati múzeum

Kövirózsa
Kövirózsa

Látósziklán
A Látó-sziklán

Kilátás
Bükki kilátás

Tűzoltó
Tűzoltó múzeum

Mészégetés
Mészégetés a Bükkben

Pálos kolostor rom
Pálos kolostor

Őskoho
Ősi kohó

A hegyoldal kincse
A hegyoldal kincse
Az Egri Úttőrővasút

A kisvasút két korszaka
1921 - Megalakul az Érseki Szénbánya és Ipartelepek RT. A széntelepek kutatási eredménye - Almárvölgyben - Szarvaskő - Töviskeshegy oldalában - Szent János táró.

I. korszak: Bányavasút 1922 - 1926 - Szarvaskő és Almár (átrakó) között szenet szállított. Az Eger - Putnok vasútvonalon az Almár átrakóhelyen Felnémet-Bányatelep megállóhely létesült. A szénbányászat megszüntetése (1926) után felbontották (1928).

II. korszak: Egri Gazdasági Vasút 1958 - 1976 - Úttörővasút - Szarvaskő és Eger TÜZÉP telep között szenet, majd kavicsot szállított. Megindult a személyszállítás is.

- 1958 - Új bányatelepet nyitottak. Szarvaskő és Eger Tüzép telep között a régi nyomvonalon, majd meghosszabbítva Almártól Eger végállomásig új kisvasutat építettek.
- 1960 - A Gazdasági Vasutak Igazgatósága megszűnt a bányavasút a MÁV-hoz került.

- 1962 - Az Úttörővasút tervekről komoly tárgyalások folytak. Az 1962-es Bükk Utikalauz turista térképen a kisvasút neve már Úttörővasút ( Úttörő vasút). Az új szarvaskői (Keselyőbérc) végállomás helyén a később felavatott KISZ tábor aktívan alakult, épült.

- 1967 - A szénbánya termelése leállt. Az egri G.V. megszűnt, az Eger Városi Tanács kisvasútja lett. A személyszállítás igénye folyamatosan növekedett.
- 1968 - Az egri Tanács Mélyépítő üzeme az egykori szénbánya közelében kavicsbányát nyitott.

- 1969 - Úttörővasút menetrend:
- Eger, Töviskes - Cinege - Csurgó - Almár-elő - Pirittyó
- Villóbérc - Verőforrás - Keselyőbérc

-1970 - Keselyőbérc (volt bányatelep) Egri csillagok néven KISZ Úttörőtábort avattak.

- 1973 - UVATERV - felujítási tervet készített.
- A turizmus forgatagában az egri Töviskes vasútállomáson csodálatos sátoros szállás lehetőség volt a fák között, sőt Keselyőbércen a KISZ táborban is.
- 1976 - A személyszállítás megszünt, felbontották (1978).



Kisvasutak a Bükkben

A Bükk völgyében valaha kisvasúti hálózat létezett, mely a fa és a kőszállítást szolgálta. 1966-ig működött hazánk egyetlen siklópálya közbeiktatásával 810 - 870 méteres magasságba felvezetett hegyi vasútja a Szalajka-völgy és a Bükk-fennsík között.

A napjainkban megmaradt kisvasutak már csak kiránduló személyforgalmat bonyolítanak. A veszteséges vonalak felbecsülhetetlen nemzeti, turisztikai, ipar- és közlekedéstörténeti értéket képviselnek.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Építése az I. világháború alatt megnövekedett faigény jelentkezésével kezdődött. Vasúttörténet.


1915-ben épült az első kisvasút, Felsőtárkány - Hidegkúti-völgy (Kisnádas) - Petres között, az egri Érseki Uradalom által üzemeltetett, lóvontatású vasúti kocsikkal közlekedő vonal.

Az I. világháború után a fakitermelés jogát
1920-21-ben, a Kromberger Mátyás és Társai Rt vette át az egri Érseki Uradalomtól.

1922-ben a részvénytársaság egyesült a felnémeti Hordógyárat üzemeltető Egri Erdő- és Faipari Rt-vel. Ez lendületet adott a fakitermelésnek és a vasútépítésnek.

A „hordógyári idő” - szakban a Kisnádas - Petres közötti szakaszt tovább építették az Esztáz-kőig, ehhez csatlakoztatták az
Egeres-völgy - Vöröskő-völgy
közötti új vonalszakaszt. Kiépítették a
Barát-völgy - Oldal-völgy - Határ-lápa közötti szárnyvonalat is. Ehhez kapcsolódott a lóvontatású hegyi pálya az un. körvasút, később az erdei drótkötélpálya (5 km.), mely a Hor-völgyi végéhez a Hideg-patak-völgy torkolatától egy rövid vasútpálya csatlakozott a Balla-völgy bejáratáig,
a Tebe-rétre.

Felsőtárkányból Egerbe és Felnémetre igás szekerekkel szállították a faanyagot, amely gazdaságtalanná vált. Ezért megépítették a Felsőtárkányon átvezető, az országút melletti kisvasúti pályát Kisnádas - Felnémet között, majd később az egri faraktárig (a mai Rákóczi úti Eger-patak hídig).



A „hordógyári idő” - szakban a 760 mm nyomtávolságú vasútvonalakon már gőzmozdonyok húzták a vasúti szerelvényeket. Évente 9 -12000 köbméter fát szállítottak Egerbe és Felnémetre. Ebben az időszakban a gyakori baleset és a Felsőtárkányiak "szabotázs akciója" (1923 nyarán egy éjszaka felszedték a falu főutcáján átfutó síneket) miatt épült meg a felsőtárkányi főutat elkerülő "új vasútnak" nevezett
Kisnádas - Mészégető
szakasz.


1933-ban fordulat következett a kisvasút életében. Az erdők és a kisvasút visszakerült az Egri Érseki Erdőgondnokság használatába. Csökkent a fakitermelés, azonban a mész, faszén és kőszállítási igény emelkedett.
1938-ig kiépítették a Berva-völgyi kőbánya és Felnémet közötti bervai szárnyvonalat.

1940-1942 között megépítették a Hideg-kúti-völgy - Mellér-völgyi szárnyvonalat, ezzel lezárult a fakitermelésekhez kapcsolódó vasútépítés időszaka.

1945-től az állami tulajdonba került erdő és kisvasút kezelője az
Egri Állami Erdőgazdaság lett.
1946-1949 között csökkent a fakitermelés, ezért megkezdték a kb. 46 km összhosszúságú pálya bontását. Elsőként az Eger - Felnémet közötti szakaszt bontották fel 1947-ben, mert nem volt gazdaságos.
1950-1953 között az újjáépítés időszakában fontos szerepe volt a köszállításnak, - a Finomszerelvénygyár és a Berva-völgyi lakótelep lendületesen épült, gazdaságossá tette a Berva-völgyi vonalat.


1953-ban a Berva gyári dolgozóinak szállításával megkezdődött a kisvasúti személyszállítás. Felsőtárkányból személykocsikkal bővült a gördülőállomány.
A munkásszállító vonatokon kívül egyre nagyobb igény volt a piaci napokon a lakosság részéről a személyszállításra, később menetrend szerint személyvonatok közlekedtek Felnémet - Felsőtárkány között.
A személyszállítás kezdettől fogva ráfizetéses volt, de a vasútüzemi gazdasági egyensúlyt fenntartotta a kőszállítás nyeresége. 1955-ben az Ásványbánya Vállalat és az Erdőgazdaság között megegyezés nélküli vita támadt a fuvardíj miatt. Az Ásványbánya kőszállító kötélpályát építtetett a Berva-völgy és Felnémet között, ezért 1964-ben megszűnt a kőszállítás a kisvasúton.
Az 1950-es évek végén a kirándulók a
Felnémet - Felsőtárkány - Stimeczház között és a Barát-völgy szárnyvonalán utazhattak.

A hatvanas évek elején több bányanyitási kísérlet történt a vasúti szállítás gazdaságossá tétele érdekében.

1963-ban a várhegyi dolomitbánya feltárása jelentette a megoldást.
1969-ben üzembe helyezték a várhegyi szárnyvonalat kőszállítás céljára, mely a Vadaskertnél csatlakozott a fővonalhoz.



A faanyagszállítás teljesen megszűnt, közúti járművek vették át a főszerepet. A hatósági bejárásokon tapasztaltak alapján a leromlott műszaki állapot miatt a bontás mellett döntöttek. A korábban elbontott több, kisebb kiágazás bontása után következett 1969-ben a Mellér-völgyi, majd 1974-ben a Barát-rét szárnyvonala.


1980-tól szünetel az Egeres-völgy - Petres közötti szárnyvonal.
A hetvenes években 25 km-re csökkent a valaha kb.
46 km összhosszúságú pálya.
1985-ben a kőszállítás is megszünt piachiány miatt, sőt a Finomszerelvénygyár is felmondta a munkásszállítást.

A vasútüzem a túristaforgalomban fenntartható Felsőtárkány - Stimecz-ház közötti 5 km-es vonalszakaszt üzemelteti gazdaságtalanul. A működtetést az Egererdő Rt és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által juttatott támogatás fedezi.


Jelenleg (2002-es adat) az alábbi vontató és vontatott járművek állnak a rendelkezésre:

          - 3 db diesel – mechanikus mozdony
          - 2 db 50 fős, favázas, zárt személykocsi
          - 4 db 50 fős nyitott személykocsi (favázas)
          - 1 db 8 fős nyitott személykocsi (skanzenben)
          - 2 db nyitott platós „tüzifás” kocsi
          - 1 db motorhajtány
          - 1 db pályakocsi
          - 4 db 2 köbméteres kőanyagoló bányacsille

A vasúti pálya műszaki jellemzői:

           nyomtávolság: 760 mm
           legkisebb ívsugár: 40 m
           legnagyobb emelkedő: 48,6 ezrelék
           alépítmény: jól letömörödött agyagos, palás föld
           felépítmény: helyi anyag, a felújított szakaszon 20-30 zúzottkő
           sínrendszer: 12, 14, 15,8 kg-os

A kisvasút megközelítése:
Egerből:  - 25-ös műúton, majd Felnémeten jobbra Felsőtárkány
                 25/05/-ös műúton
              - kerékpárúton
              - autóbusszal (Agria Volán tudakozó: 36/517-777)
Miskolc: - 25/05/-ös műúton
Személygépkocsi és kerékpár parkolóhely az állomásépületnél van!
SKANZEN - a felsőtárkányi végállomáson található.
     - a vízimalomból átalakított műhely
     - az üzem teljes járműparkja

A kisvasút május 1-től szeptember 30-ig közlekedik.

Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon:

Felsőtárkány, Fűtőház     indul: 9.30 és 13.30
Stimecház                          indul: 11.30 és 15.30
Menetidő: 25 perc.
Munkanapokon különjárat, csoportos helyfoglalás,
Információ:   3324 Felsőtárkány, Fő u. 282.
                       Tel.:         36/434-603
                       Tel./Fax:  36/434-210

Menetjegy árak:
          - tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak és
             kisérőik egy útra:
          - tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak és
             kisérőik menettérti:
          - felnőtt egy útra:
          - felnőtt menettérti:
          - kutyajegy egy útra:
          - kerékpár egy útra: 

Kedvezmények: (igazolvány felmutatása után váltható)
          - ingyen: a családdal utazó 6 év alatti gyermekek,
                        MÁV és ÁEV személyzeti utazási kedvezménnyel rendelkezők

Különvonatok:
          Minimum 30 főre fizetendő
                
- tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak
                  és kisérőik egy útra:
                - felnőtt menettérti:

várakozási díj:              
jegynélküli utas pótdíja:

Károkozás esetén a károkozók és tanúk adatainak pontos rögzítésével a forgalmi szolgálat köteles jegyzőkönyvet felvenni.


(Forrás: - Tájékoztató a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasútról -
Vécsey Jenő FÁEV vonalfőnök                             
- A Bükk túristaatlasz és útikönyv                             
- Egererdő Rt. Tel.: 06/36/434-210)                        

      További Kisvasutak - Szilvásváradi Erdei Vasút
- Lillafüredi Erdei Kisvasút

      Kapcsolódó linkek: A kisvasutak Felnémeten
                                      Magyarországon működő kisvasutak...
                                     Úttörőtábor


Stimecz-ház
Stimecz-ház

Állomás régen
A kisvasút régi állomása

Vöröskő-völgyi-forrás
Vöröskő-völgyi-forrás

Gérbics
Gérbics

Szalamandra
Szalamandra

Hunyor
Hunyor

A Bükk domborzata
A Bükk domborzata

Nagyhőscincér
Nagyhőscincér

Bánkúton
Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány kozelében

Felsőtárkány
Felsőtárkányi tó

ház
Herman Ottó-ház

Kilátás

Kilátás a Látó-szikláról

Könyvtár
Érseki könyvtár

Patika
Patika

Télen
Téli Bükk

Szőlő
A hegyek gyümölcse

Téli táj
Téli látkép a Bükkben
Eger A mozgás élet - Fedezd fel a természet szépségeit!
Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, túrafelszerelés, természetjárás, egyéb kultúrtörténeti programok
Free blog counter

Submitexpress  Hunweb Hun-Web Linkek Linkpark Magyar honlap WYW kereső WYW link Linkgyűjtemény és RSS gyűjtemény
Az erdő fohásza websas.hu Bécsiszelet Vendéglő Online gombahatározó DVD Top Toplista LINKTAR.HU mrmunkaruha Wass Albert Emlékére artList linkcsere

Design: © - Szerkesztő: - 2005 - . - Minden jog fenntartva !
A mozgás élet