Bartha Kata Szakdolgozata (2002)

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés....................................................................................................... 1
1. Gondolatok az erdei iskoláról................................................................... 3
     1.1. Az erdei iskola története.................................................................... 3
      1.2. Az erdei iskola alapszervezetei.......................................................... 4 
     1.3. Az erdei iskola fogalma..................................................................... 4
     1.4. Erdei iskolák Magyarországon.......................................................... 5
     1.5. Az erdei iskola célja, funkciója, helyszíne......................................... 6
     1.6. Az erdei iskola mint project.............................................................. 6
2. Erdei iskola a Bükkben............................................................................. 7
     2.1. Hová megyünk? (1. nap)................................................................... 9
       2.2. Elvégzendő feladatok (2. nap)........................................................ 10
       2.3. Búcsú az Erdei iskolától (3. nap).................................................... 11
   3. Maradandó emlékek............................................................................. 12
       3.1.  Élménybeszámoló......................................................................... 13
   Felhasznált irodalom................................................................................ 14
   Mellékletek............................................................................................... 15

BEVEZETÉS

Szívből ajánlom mindazoknak, akik a tanulási kultúra fejlesztésén fáradoznak. Akik arra törekednek, hogy a tanulás, az ismeretek elsajátítása ne kötelességként, hanem igényként fogalmazódjon meg a tanulókban.
A tanár – az elsődleges információ birtokosa – munkájának része megtanítani tanítványait arra, hogy mit, honnan ismerhetnek meg, az összegyűjtött információk halmazát hogyan kovácsolhatják értelmes egésszé.
Egy vetélkedő eredménye, egy verseny dobogós helyezete, egy sikeres felvételi vizsga, egy állás megszerzése nem csak arról szól, hogy az ember mit tud, hanem arról is, hogy milyen mértékben és hogyan tudja meglévő ismereteit mozgósítani.

Nekem az élet- az egészség a körülkerítetlen természet. A tájak, az erdők, a fák, a bokrok, a mezei virágok, a gombák, az őzek, a csobogó patakok, a madarak csicsergése, a csend hangja…, mind egy hatalmas csoda részei.
A természetismeretem, szeretetem vidéki gyermeklány lévén a szülővárosomban, Egerben édesanyám, édesapám, tanáraim és edzőim irányításából fakad.
A legtermészetesebb volt Eger környékére kirándulni (Felsőtárkány, Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Szalajka-völgy, Bánkút…) a családdal, túrázni természetjáró társaimmal. Felcseperedve, kisiskolásként biológia- és földrajztanáraimmal kisétálva az erdőbe, személyesen tapasztalni a Bükk-fennsík növény- és állatvilágát, kőzeteit, barlangjait, földrajzi fekvését, éghajlatát meghatározni.

A ’60-as években az Egri Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában már alkalmazták - az adott lehetőségek keretein belül, (óra- összevonással) azt a tanulásszervezési formát, amit az ERDEI ISKOLA foglal magában napjainkban.
Gyakorló gyermek és ifjúság-felügyelőként a Sziget Középiskolai Kollégiumban naponta találkozom 14-23 éves korosztályt képviselő diákokkal, akik tisztelik a természetet, szeretik az erdő színeit, hangjait, illatait, és nyitottak a közös vizsgálódásra, az egymás eredményeire épülő tevékenységre, mint tanulási formára.
A városi életmódhoz szokott gyerekek érdeklődéssel várják, hogy felfedezhessék az előre kialakított program alapján egy természeti tájegység jellegzetességeit, adottságait, az ott élő emberek életmódját, a természetben zajló folyamatokat, törvényszerűségeket.

Az épületek mozdulatlanságával szemben az erdő a természetes környezet idő és térbeni lendülete fontos. A múlt művészete belenő a mába.

„…már az ókorban rájöttek: sétálva az emberek feje is jobban fog. Arisztotelész az athéni Lükeion kertjében sétálva adta elő tanításait és követői, a peripatetikusok a kor legjobb természettudósai, filozófusai voltak.”*

A természetben sétálni, élni, minden rezdülését meglátni és élvezni egy életforma. Az ember őszintébb, megértőbb, bölcsebb lesz.

A szakdolgozatomban összeállított ERDEI ISKOLA programmal –vándortáborral – kívánom megismertetni a diáksággal, -  gyakorlatias tevékenység útján - hazánk legszebb, legvadregényesebb, páratlan szépségű természeti környezetét: a Bükk-fennsíkot.

1. GONDOLATOK AZ ERDEI ISKOLÁRÓL

1.1.  Az erdei iskola története

CSERKÉSZMOZGALOM - 1907. augusztus - az első ifjúság   számára szervezett táborozás Európában.

Karácsony Sándor 1946-ban megjelent írásában – mely a cserkésztörvények magyarázatával foglalkozik – a 6. cserkésztörvényről ezt írja:
„…a cserkész szereti a természetet. Szereti betű szerint is: jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”   
A lakás: sátor; az ágy: szalmazsák.

Ifjúsági mozgalmak – legfontosabb tevékenység a természetjárás.

Honismereti mozgalom – a tájegység, a vidék kulturális – természet és ember alkotta – értékeinek megismerése. Célkitűzéseik beépültek az erdei iskolák gyakorlatába is.

TERMÉSZETJÁRÁS ÉS ILLEGALITÁS
Voltak olyan történelmi periódusok, ahol a természetjáró közösségek illegális „jelzőrendszerként” működtek.

Horthy rendszer idején a munkásmozgalmi csapatok tartották összejöveteleiket a „turistaság örve alatt” (Gödi fészek)

       Az ’50-es évektől a feloszlatott cserkészcsapatok, szervezetek, rendek, vallási közösségek tartották foglalkozásaikat a nehezen ellenőrizhető szabad természetben.

1.2. Az erdei iskola alapszervezetei

Erdei Iskola Egyesület - 1990-ben jött létre

Célja: szervezetileg egyesíteni azokat az iskolákat, amelyek természeti környezetben megismerési és nevelési folyamatokat valósítanak meg. A megismerési folyamatba bekapcsolják az adott település környezetében élők életmódját, szokásait. Szervezett keretet biztosít.

• Információcsere, kapcsolattartás (hírlevelek)
• Tanulásszervezés ajánlása
• Segítségnyújtás a szervezésben
• Továbbképzések, találkozók

(1989: Szentendre, 1990: Galyatető, 1991: Szeged, 1992: Szarvas, 1993: Agárd)

       „Szövetség az Erdei Iskoláért” Egyesület ALAPSZABÁLYA
1106 Budapest, Fehér út 1. IV. em. 423. 
www.polyver.hu

1.3. Az erdei iskola fogalma
 
Az erdei iskola elnevezés gyűjtőfogalom, fantázianevek   halmaza:

• Zöldosztályok, zöldiskola, falusi, kerti, szabadlevegő iskolák, hóiskola, Balaton-suli, táboriskola…
• Környezetvédő, honismereti – expedíciós iskolatáborok…

Az erdei iskola tanulásszervezési forma.

1.4. Erdei iskolák Magyarországon

A charlottenburgi példát Németország határain kívül Magyarország az elsők között követte.
- 1908-ban Mátyásföldön létesült egy reform-nevelőintézet, amelyben nem a szó, hanem a tett iskolája és nem az egyén, hanem a közösség boldogulása társul.
- 1908-ban Szombathelyen – az erdei iskola a bentlakásos gyógyászati funkcióján kívül oktatást és nevelést is vállalt.
-  1917 – Sopron „Manningerház Erdei Iskola”
-  1937 – Szentgotthárd – Iskolaszanatórium
-  1909 – Aréna úti Kerti Polgári Leányiskola
(Úttörő példája a „szabadlevegő iskoláknak”)
- 1947 – Karácsony Sándor írásában az erdei iskolát a XX. század meghatározó pedagógiai mozgalmai közé sorolja.

- Az erdei iskola új fejezetet nyitott 1954-ben induló, tanulással egybekötött gyermeküdültetési rendszerrel.

- Kisdobos program – erdei iskola jellegű gyógyüdültetés a 4. osztályosok számára Csillebércen 1982-től 1986-ig.

- Speciális úttörőtáborozási formák; játékos, projekt jellegű tanulási programot tartalmaztak:

• népművészeti táborok (népmesék, népi játékok…)
• művészeti táborok (múltbeli, történelmi korok)
• történelmi játékok…

- Expedíciós táborok (gyűjtés, megismerés, megfigyelés)
- Zánkán 1970-től – Őrsvezetőképző

Az első, pedagógiailag átgondolt, modellértékű kísérlet a szentlőrinci TÁBORISKOLA az 1985/86-os tanévtől.

1.5. Az erdei iskola célja
Szemlélet - és magatartásformálás; a helyes ember-természet viszony kialakulása; az erdő és az ember kapcsolatának megismerése. Ismeretszerzés, tankönyvek helyett személyes megfigyelés, tapasztalás, élményszerű tanulás.
Funkciója

• Az erdei iskola a környezeti nevelés színtere és eszköze. Kiemelten jelentős a természeti környezet értékeinek tudatosítására és védelmére nevelő funkciója.
• Pedagógiai és iskolaszervezői funkciója és didaktikai szerepe: egy iskola egész pedagógiai gondolkodásmódját képes megváltoztatni.
• Egészségügyi és szociális szempontból számos városi gyerek jószerivel egyetlen lehetősége arra, hogy legalább néhány hétre egészséges környezetben, jó levegőn és tisztességes táplálkozás mellett élhessen.

Helyszíne az iskola színhelyétől távol, különböző természeti környezetben.

1.6. Az erdei iskola mint project

      Projekt módszer főbb ismérvei:

• Olyan sajátos megismerési egység, melynek a középpontjában egy probléma áll.
• Nem egyszerűen a probléma megválasztása és megoldása, hanem mozgósítjuk a problémához (témához) kapcsolódó összefüggéseket és rendezzük a megoldási variációk sokféleségét.
• Kollektív munka: tanári irányítással a tanár-diák együttműködve közösen terveznek, cselekednek, ellenőriznek. Az erdei iskola a tevékenységszervezés számára gazdagabb terep az iskolánál.
• Az erdei iskolában a környezet fogalmát tágabban értelmezzük, mint a mindennapi szóhasználatban, mert benne értjük az ember által alkotott környezetet is.

2. ERDEI ISKOLA A BÜKKBEN

Az erdei iskola vidám együttlét, kalandos barangolások és felfedezések a természetben.
Erdei iskolánk helyszíne az Északi középhegység legvadregényesebb, legrégibb tagja:
a BÜKK.

A Bükk felépítése: tengeri üledék, mészkő, dolomit, homokkő, agyagpala.
Szerkezete körkörös, középpontjában a 900 m magas Nagy-fennsíkkal. A természet szinte halmozza a szépséget. A Bükk zömében mészkőből épül fel, sok helyütt találkozunk karsztjelenségekkel. Ezek a töbrök, a vízelnyelők, barlangok, szurdokok adják a tájegység varázslatos hangulatát.
A Bükk-fennsík élővilága számos ritkaságszámba menő növény és állatfajjal bővelkedik. Az erdőállományban a bükkösök, tölgyesek, telepített fenyvesek, az érintetlen ŐSERDŐ jelenik meg.
Az állatvilágban e terület különlegességei a vadmacska, a keleti sün, a borz, a nyest, a denevérek mind védettek. Elegáns szarvas, őz, a meghonosodott muflon, végül a kedves vaddisznók.
Számos forrás (karsztjellegből) fakad a Bükk peremének lábainál és a völgyekben. Sokan szeretik a mesterséges tavakat. A környezet biológiai és földrajzi adottságai mellett a vidék történelmi nevezetességei ugyancsak kitűnő alkalmat nyújtanak az erdei iskolánk tevékenységi formáinak kialakításához.

„BAROKK GYÖNGYSZEM” EGER :
Főszékesegyház, Eszterházy Károly Főiskola, Líceumi könyvtár, Csillagda, Levéltár, Minaret, Fazola Henrik kapuk, Múzeumok, Iskolák, Kollégiumok, Ifjúsági ház, Strandfürdő, Törökfürdő, Sportuszoda, EGER SE stadion, Érsek-kert, Szépasszony-völgy (borpincék)
VÁR: gótikus palota, Dobó István vármúzeum, képtár, középkori  székesegyház romjai, kazamaták, Gárdonyi Géza sírja; - Gárdonyi Géza Emlékmúzeum
Regél a jó öreg BÜKK. Az ÉSZAKI KÖZÉPHEGYSÉG legidősebb tagja, több millió évvel idősebb a Mátránál és a Zempléni hegységnél.

A térség „fővárosa” SZILVÁSVÁRAD, számos természet és ember alkotta látványossággal rendelkezik. A községhez tartozik a Bükk hegység és az ország legszebb magashegyi jellegű völgye a SZALAJKA-VÖLGY; - Szalajka-patak, Pisztráng telep (mesterséges halastó), Sziklaforrás, szabadtéri Erdei Múzeum, Fátyol-vízesés, Istállós-kői Ősemberbarlang.

A BARLANG és az EMBER
Hermann Ottó természettudósunk kezdeményezésére 1906-ban a Földtani Intézet elkezdte az ásatásokat, mivel feltételezése szerint, a Bükk barlangjaiban ősembernek kellet laknia. (Egy szinvaparti ház alapozása közben pattintott kőkorszaki eszközöket találtak). A természetjárókkal testvéri közösségben működő barlangkutatók feltárták évmilliók titokzatos világát: a szüzi érintetlenségben csillogó bükki barlangcsodákat. Az első ősember csontvázmaradványt 1932-ben a Suba-lyukból hozták elő.
(CRO-MAGNON-i)
Istállós kő (959), Vértes László kiásta és a Nemzeti Múzeumba szállította az ősember kövekkel körűlrakott, feltört állatcsontokkal, elhullajtott kőeszközökkel teleszórt tűzhelyét, amely most e Történeti Múzeum érdekes látványossága.

Lótenyésztő elődeink hozzáértését dicséri az a gondolat, melynek eredményeként
1952-től ez a csodálatos környezet ad otthont a több mint 400 éves  tenyésztői múlttal rendelkező lófajtának a lipicainak, mint „hegyi ló”. Az itt levő környezet, természeti adottsága tevékenyen hozzájárul a sikeres tenyésztéshez. Palavichini őrgróf istállójában ló-történeti kiállítást láthatunk. Európa egyik legszebb fekvésű
lovas-stadionjában évről-évre megrendezik a LIPICAI LOVASFESZTIVÁLT.

2.1. Hová megyünk?       Északi - középhegység – Bükk

Útvonal:  Budapest - Eger - Szarvaskő - Bélháromkúti apátság - Bélapátfalva - Szilvásvárad - Istállós-kő - Bánkút - Nagy-mező - Három-kő - Stimecz-ház - Felsőtárkány - Eger - Budapest

Időtartam:  3 nap

1.nap

Útvonal:  Sziget Kollégium - HÉV Boráros tér - 4/6 villamos Blaha Lujza tér - 7/78/173               busz vagy piros Metró Keleti pu. - vonat Eger vá.

7.05   Indulás vonattal – „Irány EGER!”
9.34   Érkezés Egerbe (szállásfoglalás - Fraddy Panzió)

Vonaton:

• Térképismeret
• Térképtár ismertetés
• Térképjelek és színei
• Helymeghatározás
• Tájékozódási ismeretek
• Túristajelek és színei

Módszerek:
Kapcsolatfelvétel, figyelemfelkeltés, tájékoztatás, visszatekintés, új ismeretekre utalás, szemléltetés, tanulmányozás, megfigyelés, megbeszélés.
Szükséges eszközök:
Füzet, toll, térképek, iránytű, tájoló, karóra, fényképezőgép.
11.00 Séta a Barokk EGER belvárosában

• Riportkészítés: Dr. Horoczi Csaba alpolgármesterrel
                          Huszti Péter rendőrzászlóssal

GYALOGTÚRA

Útvonal:  Szilvásvárad - Halastó - Sziklaforrás - Szabadtéri Erdei Múzeum -
Fátyol vízesés (4 km 1ó) - Istállós-kői Ősemberbarlang (5 km 1ó25p) - Istállóskő (959)
(7 km 2ó10p) - ŐSERDŐ (8.5 km 2ó20p) - Toldy kapu (10.5 km 3ó) - Samassa (Lambot) menedékház. (15.5 km 4.20 óra)

Túra közben:

• Ismerkedés Szilvásváraddal
• Séta a lipicai lófajta tenyésztésének központjában
• Néprajzi adatgyűjtés
• Helytörténeti kutatás
• Hermann Ottó emlékparkban beszélgetés
• Interjú: Szarvasűzőkkel
• Halismeret
• Az állatvédelem jelentőségének tudatosítása

Módszerek:
Megfigyelés, tanulmányozás, tájékoztatás
Szükséges eszközök:
Növény, állat, kőzethatározó, füzet, toll, térkép,iránytű, nagyító, látcső, fényképezőgép, lámpa

• Ebéd hátizsákból (Szalajka-völgy)

16.40 Istállós-kő erőse (959) pihenő
20.00 Érkezés Samassa(Lambot) menedékházhoz

• Tűzrakás szabályai -Babgulyás bográcsban
• Éjszakai túra
• Sátorverés technika elsajátítása

2.3. Búcsú az Erdei Iskolától

3.nap   

Útvonal: Samassa (Lambot) ház – Stimecz-ház – Varróház – Felsőtárkány –
              Eger -Budapest

7.00   Ébresztő, reggeli torna (futás a jó levegőn), reggeli

• A sátorbontás etikája
• Térképgyakorlat
• Tájékozódási ismeretek gyakorlása

8.30    Indulás a Stimecz-házhoz              „A MOZGÁS ÉLET”

• Interjú: Vágner László erdésszel
• A Vöröskő völgyi erdei tanösvény megtekintése
• „A tanösvények olyan - elsődlegesen a látogatók környezeti tudásának fejlesztése céljából létrehozott - terepi bemutatóhelyek, amelyek túristaútvonalra felfűzött állomásokon, táblák vagy kirándulásvezető segítségével mutatják be egy adott terület természeti-kulturtörténeti adottságait és értékeit, valamint azok megőrzésének fontosságát és módját.”
  

  Kiss Gábor (1999)
• Mit mondanak a szinek?
• Indulás kisvasúttal -  „Irány Felsőtárkány”
• Interjú: Vécsey Jenő erdei kisvasút igazgatójával
                 Bükki Erdei kisvasutak - Szilvásváradi Sikló
• Indulás busszal – „Irány Eger”

13.00 Ebéd (Főiskola étterme – Egészségház u.)

• Közös fagyizás
• Indulás sebesvonattal – „Irány Budapest”

Az Erdei Iskola egyik fontos feladataként terveztem az „élményfüzet” vezetését, melyben a diákok naponta feljegyezték észrevételeiket, megfigyeléseiket és tapasztalataikat. Ezek felhasználásával megírták őszinte beszámolóikat, melyek segítségével tudom kontrollálni a munkám eredményességét, felismerni az esetleges hiányosságokat.

Kemény, kitartó munkám eredménye, jó érzéssel tölt el. A fáradozásom gyümölcseként a gyerekek egy életre szóló élményben részesültek. Olyan ismereteket szereztek, amit más körülmények között nem tudtak megvalósítani. Tájékozódás az erdőben – teljesen más, mint városban - , a magatartás íratlan szabályai a természetben „ERDEI ILLEMTAN”, ahol mi vagyunk vendégségben. Tapasztalták a turistajelek, a térképismeret fontosságát. Érezték az egymásrautaltság jegyeit.
A látvány, a friss levegő, az erdő hangja, az éjszaka csendje rabul ejtette a diákokat.
A három nap során mindenki élményben gazdag új ismeretekkel gyarapodott úgy természet, mint emberismeretből illetve önmaga megismerésével.
Büszke vagyok a résztvevőkre, utunk során orvosi ellátást igénylő sérülés, baleset nem történt.
Volt, aki kellemesen csalódott túratársaiban – eddig nem ismerték egymást, csak köszöntek a kollégiumban –, mindenki felszabadultan önmagát adta.

Összegezve Kovács Melinda diák tollából:
„A kínzó gyötrelmek Istállós-kőig…próbatétel volt mindannyiunk számára. Kipróbáltuk mennyire lehet tűréshatárunk szélén kötélen táncolni, egyensúlyozni. Az egységet az mutatta, hogyha kifelé billent valaki a kötélen, azt a többiek visszahúzták. De túléltük.”