A vadregényes BÜKK hazánk első hegyvidéki Nemzeti Parkja; 1977. január1.
Magyarország legrégebben lakott területe. Barlangjaiban az ősember menedéket keresett a jégkorszak velőt hasító hidege ellen.

A táj szépsége, virágos rétek, a meredek szirtek megmászásának fáradalmával harmonizálva, a Bükk folyóinak, patakjainak természetes formáló ereje, a Bükk-fensík peremének sziklasorai, "a kövek vonulata":
Hámor-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő..., a barlangkutatók munkája: az érintetlenségben csillogó bükki barlangcsodákat tekintve, méltán megérdemli.

1.  Karbonkorszak. Közép-Európát átfogó Variszkuszi-hegység-rendszerhez      tartozott

2.  Perm, Triász korszakban ez a terület lesüllyedt, a tenger a teljes területét      elöntötte.

3.  Triászkorszak vége. A sok millió évig tartó tengeri elöntés végén feltöltődik      és kiemelkedik a Bükk-hegység terület magva.

4.  Krétakorszak. A nyugtalan természet erői tovább munkálkodnak és a föld      kérgében uralkodó oldalnyomás hatására a tengeri rétegek kőzetei      felgyűrődnek, …a pusztulása megindul.

5.  Krétakorszak vége. A pusztulása sok millió évig tartott, fennsíkká pusztult      le. A régi nagy hegységeknek csak a tönkje maradt meg.

6.  Oligocén- és Miocénkorszak. A Föld belső erői nem gyűrődést idéztek      elő, hanem a tönkké pusztult hegyrendszernek az összetöredezését végezték      el. Az északi része lesüllyedt, újra tengeri medence keletkezett. Itt rakódtak      le az oligocén tenger üledékei. A déli részen a nagy Tiszai-masszivum      (hegység) a mélységbe süllyedt és kialakult a mai Nagyfennsík és Kisfennsík      területe.

7.  Pliocénkorszak vége. A Bükk környékéről eltüntek a mély és sekély      tengerek. Az alaphegység tönkjeit tengeri üledékek és vulkánikus      takarósávok veszik körül.

8.  Mai alakját ebben a szakaszban veszi fel. A Nagyfennsík kiemelkedett, a      Kisfennsík és a déli Bükk tönkdarabjai lesüllyedt.

Fejlődése ma sem fejeződött be, a föld külső és belső erői formálják és alakítják. A víz , a szél, a fagy, a nap ereje koptatja, mozgatja a hegyek oldalát. A belső erők kisebb-nagyobb földrengések formájában éreztetik hatásukat.

A barlangot a mészkőben a víz munkája hozza létre. Néhányat a mélyből feltörő meleg vizek oldottak ki, de nagyobb részüket a csapadékvíz alakította. Természetes karsztüregek, melyekből előkerültek ősállatmaradványok. Akkoriban „sárkánycsont”-nak hívták. Karsztjelenségek, mint a vízelnyelők, zsombolyok, dolinák. 1962-ben 300 barlangot ismertünk. Az Ősember nem véletlenül telepedett meg és lakásnak használta évtizedeken keresztül a barlangokat, ami megvédte a vadak ellen.

Ősember-barlang (Istállósköi-barlang):
Az ásatások során két egymás fölé helyezett tűzhelyréteget találtak:
- orinyáki ösember kőeszközeit, szerzsámait
- későbbi neandervölgyi ősember csont- és kultúrmaradványait
1948-ban a tűzhely 8 tonnás tömegét a Nemzeti Múzeumba szállították.
A Bükkben minden megvolt, ami a létfenntartásához kellett. A források és folyók biztosították a vízkészletet, patakjai halat, a hegység állatai élelmet, a kőeszközökhöz (marokkő, nyílvég, lándzsavég stb.) szükséges kovakőanyagot megtalálta a közelben. (A miskolci Avason és a Tatárárokban)

Kutatások:

Barlangnevek:
Az ősi magyar nyelv odú, odor, kőlyuk, lyuknak nevezi: Ordas-kő, Odorhegy, Suba-lyuk=Suba-barlang. A barlangot, ami az állatok szállása volt kőistállónak, a hegyet melyben ez az üreg nyíllott Istállós-kőnek nevezték.
A magyarság körében meghonosodott a szláv eredetű barlang. Ma már csak földrajzi nevekben él a bolgár eredetű pest=barlang, Büdös-pest=Büdös-barlang.

1962-es adatok alapján: 61 település, ezek közül 29 falu és 4 város.
A Magas Bükk – Bükkfennsíkon szorványtelepülések: üdülők, túristaházak, őrházak…találhatók. Nagyobb létszámú, állandó jellegű települések vízhiány miatt nem alakultak ki.

Elhelyezkedés szerint:

1. Medencékben:  Felsőtárkány, Bélapátfalva, Kisgyőr, Hámor...
2. Völgyi: Bogács, Cserépfalu, Mályinka, Bánfalva…
3. Peremtelepülések: Miskolc, Mályi, Nyékládháza, Kazincbarcika…

Funkcionális:

1.Bányász: Pereces, Berente, Bánfalva, Királd, Parasznya…
2.Ipari: Miskolc, Kazincbarcika, Borsodnádasd, Ózd, Bélapátfalva…
3.Erdőgazdálkodás: Szilvásvárad, Bükkszentlászló, Répáshuta, Felsőtárkány, Nagyvisnyó…
4.Mezőgazdasági:Szomolya, Noszvaj, Ostoros, Mályinka, Dédes…
5.Vásárvárosok: Miskolc, Eger… 6.Üdülővárosok és fürdőtelepek:Eger, Miskolc-Tapolca, Borsodgeszt, Kács, Bogács…

A bükkerdő természetes formájában 24 hektáros, - 140 éve nem változtat ember az erdő természetes életén. A 47 m átlagmagasságú 100-200 éves a szélviharok által kidöntött faóriásokon mohák, gombák, zuzmók sajátos életközösségei telepednek meg. A természet örök körforgását beteljesítve a fiatal csemeték „verekednek” a napért az öreg, kidőlt, korhadó törzsek között. A tiszteletteremtő csendben a természetjáró önkéntelenül némán hallgatja az erdő hangját. Aljnövényzet szinte egyártalán nincs.

Szigorúan védett természetvédelmi terület.

Miskolc
Hazánk harmadik legnagyobb városa, a középkorban mezőváros, majd céhes „vásárváros” – a Bükk keleti kapuja. Egymástól különálló települések fokozatos egybeépülése és közigazgatási egyesítése útján jött létre.
Magába foglalja: Ómassa, Lillafüred, Hámor, Diósgyőr, Pereces, Hejőcsaba, Görömböly, Szírma és a régi Miskolc
1770-ben Fazola Henrik megépítette az Őskohót Újmassán.
Az üdülőhellyé nyilvánított Miskolctapolcán szép tórendszer, strand és melegvizű barlangfürdő, valamint kemping várja a látógatókat.

Kazincbarcika

A Bükk-hegység északkeleti lábánál a Sajó völgyében fekszik.
A három sajóvölgyi község: Kazinc, Berente, Barcika községekből alakult Kazincbarcika. Központja a Békeváros.

Ózd
Hazánk legnagyobb kohászvárosa. „Város a gyárban vagy gyár a városban?”- a vadregényes hegyvonulatba beékelt kohászváros sok érdekességet rejt, maga a gyár is csodálatos látvány.
1940-ben jött létre Ózd nagyközség: Vasvárral összecsatolt Ózd, Bolyok, Salyóvárkony.

Eger

A Bükk erdős hegyeinek lábánál az Eger-patak völgyében helyezkedik el. A város egészséges képét a szőlővel beültetett és gondosan művelt lejtők, dombhátak teszik vonzóvá.
Eger és környéke ősidőktől lakott terület. Ezt igazolja pl.: a Szépasszony-völgyben feltárt sírok, melyek arról tanúskodnak, hogy megszállt itt a honfoglaló ősök valamelyik nemzetsége is.
A várost Szent István alapította 1009 táján, amikor államszervező munkája során Egert választotta a 10 püspökség közül egynek.
A XV. században a feudális püspök urai
művelődési központtá tették.
A török térhódítás útjában állt Eger, ezért Ali és Ahmed egyesült serege rohanta meg 1552. szeptember 11-én a „juh-akolnak” minősített várat.
A várvédők győzelme a hősiesség csodája volt Dobó István várkapitánnyal az élen.
1552. október 14-én a féfiasan harcoló „egri nők” kivívták az „egri”nevet
(megfestette: Székely Bertalan).
Gárdonyi (Ziegler) Géza Egri csillagok 1901
1596-ban az idegen zsoldos sereg rövid ellenállás után feladta a várat, így Eger
91 évig török város lett.
1687. december 17-én a kiéhezett török őrség sértetlenül átadta a várat a Habsburgok (császáriak) kezére.
A XVIII. Század végén Eszterházy püspök 6.933.- Ft-ért megvásárolja a lepusztult romos várat. A szinte lakatlan város lakói, az egykori török várőrség ittmaradt katonái a romos vár faragott köveiből építik a várost. - Lassan fejlődő „papi” város –

Az Eger vár védelmét szimbolizáló domborművet, Tar István és Illés Gyula alkotását a Vár nagykapu oldalába 1952-ben a 400 éves évforduló alkalmából helyezték ki.
Tinódi (Lantos) Sebestyén:
   Egri históriájának summája.

A Pedagógiai Főiskola – Líceum barokk,rokokó és copf stílusjegyeket hordoz magán - 1765 -1785 - ig épült. A Joachim Gerl által 1763 - 1764 - ben tervezett egri líceum épületének tervrajzait Fellner Jakab dolgozta át, majd kivitelezte 1765 - től 1780 - ig (1765 - től Povolny János volt az építőmester).
Az egyetemi („univerzitas”) intézmény gondolatát Barkóczy Ferenc püspök határozta el, aki tervezői megbízást adott Gerl Józsefnek 1761-ben. Barkóczi esztergomi érsek (hercegprímás) lett , nagyszabású tervét
Eszterházy Károly püspök vette át, aki a helyére került és folytatta az építkezést, jóváhagyta Gerl József terveit és 1763 –ban megkezdte az alapozást. 1764-ben Gerl József kegyvesztett lett, a püspök elbocsátotta. Fellner Jakabnak adta át a tervezés és építés munkáját, aki Gerl József alaprajzát és korábbi terveit folytatta, beépítve a copf stílust 1765-től.
1777-ben Mária Terézia meghiusította az egyetem megvalósítását, miszerint Magyarországon egy egyetem működhet a Nagyszombatról Budára áthelyezett 1780-ban megnyílt egyetem. (Ratio Educationis 14.§-a)
1784-ben II. József megakadályozta, hogy az épületben egyetemet nyissanak.1948-ban Pedagógiai Főiskola, majd Tanárképző Főiskola.
Eszterházy Károly püspök tudományegyetemnek szánta.
- A könyvtárterem menyezetét Kracker Lukács festette.
- A Líceum csillagásztornya az első volt magyarországon. (53 m magas, 10 emeletes) A 10. szinten van a forgó kupola, a híres „camera obscura”
Eger elsőrangú iskolaváros.

A Főszékesegyház szemben a Líceummal, 26 -26 lépcső vezet fel - szobrok -. A klasszicista építmény Hild József építész tervei szerint épült 1831 - 1836 között. Az esztergomi Bazilika után a legnagyobb egyházi építmény hazánkban.

A Dobó téren áll Dobó István - 1907 Eger hős várkapitányának bronz szobra. (Strobl Alajos műve (1856 - 1926).
Minaret, török műemlék,
Végvári vitézek - 1968 (Kisfaludi Strobl Zsigmond műve(1884 - 1975).
Érsekkert az Eger-patak partján kedves szinfolt az erdőpark: a " Népkert". A vasrácsos kapui Fazola Lénárd alkotásai a XVIII. századból.
A fürdőváros vizének gyógyító erejét a törökök jól ismerték. Az egykori török fürdők elpusztultak. A mai gyógyfürdő helyreállítása Eszterházy és Pyrker érdeme.
  Az első szabadtéri nyitott fürdőhely 1856 - ban   létesült, ennek helyén épült 1925 - ben az 50 m - es   versenyuszoda, -
  Bárány István Sportuszoda
  az egri úszóélet bölcsője.
  A Bitskey Aladár Uszoda   Makovecz Imre tervei alapján
  1998 - 2000 között épült.
Névadója: Bitskey Aladár (1906 - 1991) az első nagy egri úszógenerációhoz tartozott, akik elismertté tették Egert Európában és a világban. Eger város híres úszója volt.

A strad Frank Tivadarnak köszönhető, aki kiharcolta a megépítését. Az egri fürdők vizének gyógyhatásáról írták az orvosok 1962 - ben:

„A rádiumtartalmú hővizek a feltörő rádiumemanáció révén és annak belégzése útján különleges gyógyhatásúak ideges bántalmaknál, vérszegénységnél, kifáradt szervezetnél, csúzos és köszvényes bajoknál, gyermekek fejlődése és az összes gyulladásos betegségeknél…”

1929. április 3 - án megalakul a Magyar Turista Egyesület (MTE), diósgyőri Bükk osztálya. Karai Aurél bejelenti a közgyűlésen, hogy az MTE 40 éves jubileumára a Bükk közepén egy menedékházat kíván építeni. Őrgróf Pallavicini Alfonz Károly a Bánkútnál levő területet a menedékházépítés céljára 1 pengő jelképes bérleti díj ellenében átengedte 30 évre az MTE számára. A kétszintes ház, amely szervezett összefogással felépült,
1930-ban (880 m) az első turistaház a Bükkben, 1940-ben bővítették.
Környéke nagyszerű síterep.

Az első gondnok: Erdey Gyula a Bükk osztály alapítótagja, több kiváló Bükk útikalauz szerzője. Emlékét a Bánkút közelében fakadó Gyula-forrás őrzi.
A II. világháború után a turistaházakat államosították, a Turistaházakat Kezelő Vállalathoz kerültek. A ház állapota romlani kezdett.
1962 -1963-ban kivágták az első sípálya pásztáját (mai 3.), elérte a vezetékes villany, vízellátását a névadó Bán - kút forrásának hozamát lajtos kocsiból egészítették ki. Az áruellátás igen körülményes volt a tekergő erdészeti utakon, ennek ellenére abban az időben
egy éjjeli szállás 3. - Ft volt.
1975 - ben felszámolták a Turistaházakat Kezelő Vállalatot. A Bánkúti turistaházat az egri Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat kezelte 1975 -1987 között.
A felújításra szoruló, „mostohasorsú” épület ügyét - Heves és Borsod megyehatáron - ide - oda tologatták pénzhiány miatt. Eközben a romos turistaház szomszédságában „felépült az ÉMÁSZ korszerű üdülője – ( Polgári Védelmi Oktatási Központ néven…)”.

1987. március 31. a Bánkúti turistaház bezárt.

Az új tulajdonosa, - ÉGSZI vállalati üdülőként szerette volna hasznosítani, „jött a rendszerváltás az építőipari recesszió, az ÉGSZI tönkrement, felszámolták.”
„A turistaházat gyakorlatilag tárva-nyitva sorsára hagyták!”
Az egyre jobban fejlődő Bánkúti Sportközpont síháza vette át a területgazda szerepét.
1987 - 1997 között a menedékház tárgyait, eszközeit nem őrizte senki, vandál módon mindent szétvertek, elloptak.

A lepusztult turistaház romjait 1997 - ben vásárolta meg egy vállalkozó, aki újjáépítette másokkal társulva. 1999 - ben vette meg az új tulajdonos. „A bánkúti turistaház …Fehér Sas Panzióként a kor színvonalának megfelelően, példásan helyreállítva, zuhanyzós szobákkal, étteremmel - mellette szalonnasütő és bográcsozóhely, kerékpárkölcsönző – várja a turistaházra még emlékező, s a falakra boldogan ráismerő régi és új vendégeit.”

Fehér Sas Panzió
Online szobafoglalás a Fehér Sas Panzióba Bánkúti turistaház - közvetlenül a sípályáknál!
Tel: +3620/341-1630
Fax:+3652/419-132
E-mail: info@grandtours.hu

GRAND TOURS 2000
4024 Debrecen, Vár utca 10.

Szolgáltatások:
sí- és snowboard szervíz, síoktatás, kerékpárkölcsönző, hegyi mentőszolgálat, elsősegélynyújtás

A bánkúti turistaháztól – Fehér Sas Panzió –
(880 m) a  kb. 20 perc a Bálvány tetején levő 956 m magas, 1948 - ban épített Petőfi kilátó.

Bánkút megközelítése:
Gépkocsival: Miskolc - Lillafüred - Szentlélek - Bánkút útvonalon (Miskolctól kb. 30 km).
Autóbusszal: a Miskolc Városi Közlekedési Rt. 15-ös városi autóbuszjárata - Diósgyőr-Ómassa - ( kb. 25 perc),
majd gyalogosan (4,6 km; 400 m szintkülönbség) a  turistajelzésen.

(Források: A Bükk túristaatlasz és útikönyv - Tavassy Viktor       
                 Erdei iskola a Bükkben – Bartha Kata szakdolgozata  
            Észak - Magyarország - Cseke László - Panoráma)    

---