Mészégetés a Bükkben
Mészégetés a Bükkben

A mozgás élet! Fedezd fel a természet szépségeit! Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, egyéb kultúrtörténeti programok!

Samassa (Lamboth)-ház
Samassa (Lamboth)-ház
A Bükk kapuja FelsőtárkánybanA Bükk kapuja Felsőtárkányban
Bükki látképBükki látkép
Havasi ikravirágHavasi Ikravirág
Díszes tarkalepkeDíszes tarkalepke
Mocsári golyahírMocsári Gólyahír
ToldibércToldibérc
Fátyolvízesés télenFátyolvízesés télen
A tél örömei BánkútonA tél örömei Bánkúton
Felsőtárkány - TemplomFelsőtárkány - Templom
Csillagászati múzeumCsillagászati múzeum
KövirózsaKövirózsa
A Látó-sziklánA Látó-sziklán
Bükki kilátásBükki kilátás
Tűzoltó múzeumTűzoltó múzeum
Észak magyarországÉszak magyarország
Pálos kolostor romPálos kolostor rom
Ősi kohóŐsi kohó
A hegyoldal kincseA hegyoldal kincse
Egri sportmúzeumEgri sportmúzeum
KaptárkőKaptárkő
Szikla tövébenSzikla tövében
NaplementeNaplemente
SzarvasbikaSzarvasbika
Erdei iskola FelsőtárkányErdei iskola Felsőtárkány
A végállomás(Stimecz-háza)A végállomás(Stimecz-háza)
Téli látképTéli látkép
BánkútonBánkúton
Lillafüredi látképLillafüredi látkép
Erdőben
Erdőben SebesvízSebesvíz
Bélapátfalvai apátságBélapátfalvai apátság
Bükki télBükki tél
Sárga ibolyaSárga ibolya
LégybangóLégybangó
Erdei útErdei út
Bükki Nemzeti Park
Turisták Lapja 1930 április   Gyere ismerd meg a
Bükk
elkápráztató világát.

A vadregényes BÜKK hazánk első hegyvidéki Nemzeti Parkja;
1977. január1.
Magyarország legrégebben lakott területe. Barlangjaiban az ősember menedéket keresett a jégkorszak velőt hasító hidege ellen.

A táj szépsége, virágos rétek, a meredek szirtek megmászásának fáradalmával harmonizálva, a Bükk folyóinak, patakjainak természetes formáló ereje, a Bükk-fensík peremének sziklasorai, "a kövek vonulata":
Hámor-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő..., a barlangkutatók munkája: az érintetlenségben csillogó bükki barlangcsodákat tekintve, méltán megérdemli.

A Bükk hegység az Északi-Középhegység negyedik, legidősebb tagja.
Börzsöny-Cserhát-Mátra-Bükk-Zemplén.
A Bükk születése

1.  Karbonkorszak. Közép-Európát átfogó Variszkuszi-hegység-     rendszerhez tartozott

2.  Perm, Triász korszakban ez a terület lesüllyedt, a tenger a teljes      területét elöntötte.

3.  Triászkorszak vége. A sok millió évig tartó tengeri elöntés végén      feltöltődik és kiemelkedik a Bükk-hegység terület magva.

4.  Krétakorszak. A nyugtalan természet erői tovább munkálkodnak és a      föld kérgében uralkodó oldalnyomás hatására a tengeri rétegek kőzetei      felgyűrődnek, …a pusztulása megindul.

5.  Krétakorszak vége. A pusztulása sok millió évig tartott, fennsíkká      pusztult le. A régi nagy hegységeknek csak a tönkje maradt meg.

6.  Oligocén- és Miocénkorszak. A Föld belső erői nem gyűrődést idéztek      elő, hanem a tönkké pusztult hegyrendszernek az összetöredezését      végezték el. Az északi része lesüllyedt, újra tengeri medence      keletkezett. Itt rakódtak le az oligocén tenger üledékei. A déli részen a      nagy Tiszai-masszivum (hegység) a mélységbe süllyedt és kialakult a      mai Nagyfennsík és Kisfennsík területe.

7.  Pliocénkorszak vége. A Bükk környékéről eltüntek a mély és sekély      tengerek. Az alaphegység tönkjeit tengeri üledékek és vulkánikus      takarósávok veszik körül.

8.  Mai alakját ebben a szakaszban veszi fel. A Nagyfennsík kiemelkedett,      a Kisfennsík és a déli Bükk tönkdarabjai lesüllyedt.

Fejlődése ma sem fejeződött be, a föld külső és belső erői formálják és alakítják. A víz , a szél, a fagy, a nap ereje koptatja, mozgatja a hegyek oldalát. A belső erők kisebb-nagyobb földrengések formájában éreztetik hatásukat.


A Bükk barlangjai:

A barlangot a mészkőben a víz munkája hozza létre. Néhányat a mélyből feltörő meleg vizek oldottak ki, de nagyobb részüket a csapadékvíz alakította. Természetes karsztüregek, melyekből előkerültek Ősember-barlangősállatmaradványok. Akkoriban „sárkánycsont”-nak hívták. Karsztjelenségek, mint a vízelnyelők, zsombolyok, dolinák. 1962-ben 300 barlangot ismertünk. Az Ősember nem véletlenül telepedett meg és lakásnak használta évtizedeken keresztül a barlangokat, ami megvédte a vadak ellen.

Ősember-barlang (Istállósköi-barlang):
Az ásatások során két egymás fölé helyezett tűzhelyréteget találtak:
- orinyáki ösember kőeszközeit, szerzsámait
- későbbi neandervölgyi ősember csont- és kultúrmaradványait
1948-ban a tűzhely 8 tonnás tömegét a Nemzeti Múzeumba szállították.
A Bükkben minden megvolt, ami a létfenntartásához kellett. A források és folyók biztosították a vízkészletet, patakjai halat, a hegység állatai élelmet, a kőeszközökhöz (marokkő, nyílvég, lándzsavég stb.) szükséges kovakőanyagot megtalálta a közelben. (A miskolci Avason és a Tatárárokban)

Kutatások:

A Bükk Magyarország legrégebben lakott területe, ezt bizonyítják a régészeti leletek, amelyek a barlangokból került elő.
A bükki barlangok ősemberének kutatását Herman Ottó kezdeményezte 1906-ban a Szeleta-barlangban. Kormeghatározó leletek kerültek elő
Kadic Ottokár geológus ásatása közben, mint pl.:az újkőkor szeletai ősemberének világhírű kőeszközei és cserépedény maradványai. Az ásatásokba Hillebrand Jenő régész, Lambrecht Kálmán és Kormos Tivadar öslénytantudós is bekapcsolódott.
A legrégibb ősemberi csontleleteket egy negyvenéves nő és hét év körüli gyermek (neandervölgyi ember) csonttöredékeit a Subalyuk barlangból Dancza János ásta ki 1932-ben. A miskolci szakemberek közül később Saád Andor és Megay Géza ásott eredményesen. A felszabadulás után a legsikeresebb ásatások Vértes László ősrégész és Jánossy Dénes paleontológus nevéhez fűződik.

Barlangnevek:
Az ősi magyar nyelv odú, odor, kőlyuk, lyuknak nevezi: Ordas-kő, Odorhegy, Suba-lyuk=Suba-barlang. A barlangot, ami az állatok szállása volt kőistállónak, a hegyet melyben ez az üreg nyíllott Istállós-kőnek nevezték.
A magyarság körében meghonosodott a szláv eredetű barlang. Ma már csak földrajzi nevekben él a bolgár eredetű pest=barlang, Büdös-pest=Büdös-barlang.

Szent István (lápai) - cseppkő-barlang
Szentistván-barlangváltozatos, színes cseppkőképződményeivel a Bükk legszebb barlangja.

Anna (Petőfi) - mésztufa-barlang
Anna-barlangmésztufában képződött a mennyezetről megkövesedett gyökerek, fűszálak, moharészletek csüngnek le, kelvirághoz hasonló mésztufagömbökben, csipkefinomságú képződményekben gyönyörködhetünk.
(A Palota szálló függő kertjei alatt található)
1973-ban Petőfi Sándor költő születésének évfordulóján kapta az üregrendszer legújabb nevét: Petőfi-barlang.

Barlangtúrák:               ápr. 1 - szept. 30                        okt. 1 - márc. 31
Szt. István barlang              9:00 - 17:00 óránként                9:00 - 15:00 óránként
Anna-barlang                    10:00 - 16:00 óránként                           Zárva

Miskolc-tapolca Barlangfürdő levegőjében levő radiumemanációnak köszönhetően jó hatású az aszmatikus légzőszervi bántalmakra.
A vize hatásos testi és szellemi kimerültség, ideg- és szívbántalmak, vérnyomás-emelkedés és ideg eredetű gyomor-bél panaszok esetén.
Kapcsolódó linkek:

Települései:

1962-es adatok alapján: 61 település, ezek közül 29 falu és 4 város.
A Magas Bükk – Bükkfennsíkon szorványtelepülések: üdülők, túristaházak, őrházak…találhatók. Nagyobb létszámú, állandó jellegű települések vízhiány miatt nem alakultak ki.

Felsőtárkányi tóElhelyezkedés szerint:

1. Medencékben:  Felsőtárkány, Bélapátfalva, Kisgyőr, Hámor...
2. Völgyi: Bogács, Cserépfalu, Mályinka, Bánfalva…
3. Peremtelepülések: Miskolc, Mályi, Nyékládháza, Kazincbarcika…



Funkcionális:

1.Bányász:Szilvásvárad - Lipicai ménes Pereces, Berente, Bánfalva, Királd, Parasznya…
2.Ipari: Miskolc, Kazincbarcika, Borsodnádasd, Ózd, Bélapátfalva…
3.Erdőgazdálkodás: Szilvásvárad, Bükkszentlászló, Répáshuta, Felsőtárkány, Nagyvisnyó…
4.Mezőgazdasági:
Szomolya, Noszvaj, Ostoros, Mályinka, Dédes…
5.Vásárvárosok: Miskolc, Eger… 6.Üdülővárosok és fürdőtelepek:Eger, Miskolc-Tapolca, Borsodgeszt, Kács, Bogács…

Alaprajzi sajátosságok:
Az „egyutcás szalagtelkes” jelleg az uralkodó
       útmenti település
       patak mentén elhelyezkedő sorfalu

Őserdő Erdőrezervátum

Nyári Őserdő A bükkerdő természetes formájában 24 hektáros, - 140 éve nem változtat ember az erdő természetes életén. A 47 m átlagmagasságú 100-200 éves a szélviharok által kidöntött faóriásokon mohák, gombák,Téli Őserdő zuzmók sajátos életközösségei telepednek meg. A természet örök körforgását beteljesítve a fiatal csemeték „verekednek” a napért az öreg, kidőlt, korhadó törzsek között. A tiszteletteremtő csendben a természetjáró önkéntelenül némán hallgatja az erdő hangját. Aljnövényzet szinte egyártalán nincs.

Szigorúan védett természetvédelmi terület.


Városok:
Miskolc
Vadaspark Hazánk harmadik legnagyobb városa, a középkorban mezőváros, majd céhes „vásárváros” – a Bükk keleti kapuja. Egymástól különálló települések fokozatos egybeépülése és közigazgatási egyesítése útján jött létre.
Magába foglalja: Ómassa, Lillafüred, Hámor, Diósgyőr, Pereces, Hejőcsaba, Görömböly, Szírma és a régi Miskolc
1770-ben Fazola Henrik megépítette az Őskohót Újmassán.
Miskolc-Tapolca Az üdülőhellyé nyilvánított Miskolctapolcán szép tórendszer, strand és melegvizű barlangfürdő, valamint kemping várja a látógatókat.





Kazincbarcika

Fő tér
A Bükk-hegység északkeleti lábánál a Sajó völgyében fekszik.
A három sajóvölgyi község: Kazinc, Berente, Barcika községekből alakult Kazincbarcika. Központja a Békeváros.



Ózd
Petőfi szobor a Könyvtárral Hazánk legnagyobb kohászvárosa. „Város a gyárban vagy gyár a városban?”- a vadregényes hegyvonulatba beékelt kohászváros sok érdekességet rejt, maga a gyár is csodálatos látvány.
1940-ben jött létre Ózd nagyközség: Vasvárral összecsatolt Ózd, Bolyok, Salyóvárkony.


Eger

Dobó szobor
A Bükk erdős hegyeinek lábánál az Eger-patak völgyében helyezkedik el. A város egészséges képét a szőlővel beültetett és gondosan művelt lejtők, dombhátak teszik vonzóvá.
Eger és környéke ősidőktől lakott terület. Ezt igazolja pl.: a Szépasszony-völgyben feltárt sírok, melyek arról tanúskodnak, hogy megszállt itt a honfoglaló ősök valamelyik nemzetsége is.
Szépasszonyvölgy A várost Szent István alapította 1009 táján, amikor államszervező munkája során Egert választotta a 10 püspökség közül egynek.
A XV. században a feudális püspök urai
művelődési központtá tették.
A török térhódítás útjában állt Eger, ezért Ali és Ahmed egyesült serege rohanta meg 1552. szeptember 11-én a „juh-akolnak” minősített várat.
Az Egri Nők A várvédők győzelme a hősiesség csodája volt Dobó István várkapitánnyal az élen.
1552. október 14-én a féfiasan harcoló „egri nők” kivívták az „egri”nevet
(megfestette: Székely Bertalan).
Gárdonyi (Ziegler) Géza Egri csillagok 1901
1596-ban az idegen zsoldos sereg rövid ellenállás után feladta a várat, így Eger
91 évig török város lett.
1687. december 17-én a kiéhezett török őrség sértetlenül átadta a várat a Habsburgok (császáriak) kezére.
A XVIII. Század végén Eszterházy püspök 6.933.- Ft-ért megvásárolja a lepusztult romos várat. A szinte lakatlan város lakói, az egykori török várőrség ittmaradt katonái a romos vár faragott köveiből építik a várost. - Lassan fejlődő „papi” város
A vár védelme
Az Eger vár védelmét szimbolizáló domborművet, Tar István és Illés Gyula alkotását a Vár nagykapu oldalába 1952-ben a 400 éves évforduló alkalmából helyezték ki.
Tinódi (Lantos) Sebestyén:
   Egri históriájának summája.

A Pedagógiai FőiskolaLíceum barokk,rokokó és copf stílusjegyeket hordoz magán - 1765 -1785 - ig épült. A Joachim Gerl által 1763 - 1764 - ben tervezett egri líceum épületének tervrajzait Fellner Jakab dolgozta át, majd kivitelezte 1765 - től 1780 - ig (1765 - től Povolny János volt az építőmester).
Az egyetemi („univerzitas”) intézmény gondolatát Barkóczy Ferenc püspök határozta el, aki tervezői megbízást adott Gerl Józsefnek 1761-ben. Barkóczi esztergomi érsek (hercegprímás) lett , nagyszabású tervét
Eszterházy Károly püspök vette át, aki a helyére került és folytatta az építkezést, jóváhagyta Gerl József terveit és 1763 –ban megkezdte az alapozást. 1764-ben Gerl József kegyvesztett lett, a püspök elbocsátotta.Líceum Fellner Jakabnak adta át a tervezés és építés munkáját, aki Gerl József alaprajzát és korábbi terveit folytatta, beépítve a copf stílust 1765-től.
1777-ben Mária Terézia meghiusította az egyetem megvalósítását, miszerint Magyarországon egy egyetem működhet a Nagyszombatról Budára áthelyezett 1780-ban megnyílt egyetem. (Ratio Educationis 14.§-a)
1784-ben II. József megakadályozta, hogy az épületben egyetemet nyissanak.1948-ban Pedagógiai Főiskola, majd Tanárképző Főiskola.
Eszterházy Károly püspök tudományegyetemnek szánta.
- A könyvtárterem menyezetét Kracker Lukács festette.
- A Líceum csillagásztornya az első volt magyarországon. (53 m magas, 10 emeletes) A 10. szinten van a forgó kupola, a híres „camera obscura”
Eger elsőrangú iskolaváros.

A Főszékesegyház szemben a Líceummal, 26 -26 lépcső vezet fel - szobrok -. A klasszicista építmény Hild József építész tervei szerint épült 1831 - 1836 között. Az esztergomi Bazilika után a legnagyobb egyházi építmény hazánkban.

A Dobó téren áll Dobó István - 1907 Eger hős várkapitányának bronz szobra. (Strobl Alajos műve (1856 - 1926).
Török Minaret Minaret, török műemlék,
Végvári vitézekVégvári vitézek - 1968 (Kisfaludi Strobl Zsigmond műve(1884 - 1975).
Érsekkert az Eger-patak partján kedves szinfolt az erdőpark: a " Népkert". A vasrácsos kapui Fazola Lénárd alkotásai a XVIII. századból.
A fürdőváros vizének gyógyító erejét a törökök jól ismerték. Az egykori török fürdők elpusztultak. A mai gyógyfürdő helyreállítása Eszterházy és Pyrker érdeme. Bitskey Aladár   Az első szabadtéri nyitott fürdőhely 1856 - ban   létesült, ennek helyén épült 1925 - ben az 50 m - es   versenyuszoda, Sportuszoda-
  Bárány István Sportuszoda

  az egri úszóélet bölcsője.
  A Bitskey Aladár Uszoda   Makovecz Imre tervei alapján
  1998 - 2000 között épült.
Névadója: Bitskey Aladár (1906 - 1991) az első nagy egri úszógenerációhoz tartozott, akik elismertté tették Egert Európában és a világban. Eger város híres úszója volt.

A strad Frank Tivadarnak köszönhető, aki kiharcolta a megépítését. Az egri fürdők vizének gyógyhatásáról írták az orvosok 1962 - ben:
Egri strand
„A rádiumtartalmú hővizek a feltörő rádiumemanáció révén és annak belégzése útján különleges gyógyhatásúak ideges bántalmaknál, vérszegénységnél, kifáradt szervezetnél, csúzos és köszvényes bajoknál, gyermekek fejlődése és az összes gyulladásos betegségeknél…”
(Forrás: Bükk utikalauz 1962)

Az egri borvidék, - az egri hegyek puha kőzete, a tufa alkalmas pincevágásra, az egri pincék a borok tárolására, érlelésére. Az egriek szorgalma, szaktudással párosult találékonysága bizonyíték arra, hogy az egri bor megmarad igaz bornak a javából.

Az Egri alma - az almabőségről írta Tihaméri (1854): "Van is itt annak idejében gyümölcs és zöldség annyi, hogy még a teheneket is almával és salátával csemegézzük..."



Bánkúti Turistaház 1931 - 1987-1997 - 1999

1929. április 3 - án megalakul a Magyar Turista Egyesület (MTE), diósgyőri Bükk osztálya.Bánkút régen Karai Aurél bejelenti a közgyűlésen, hogy az MTE 40 éves jubileumára a Bükk közepén egy menedékházat kíván építeni. Őrgróf Pallavicini Alfonz Károly a Bánkútnál levő területet a menedékházépítés céljára 1 pengő jelképes bérleti díj ellenében átengedte 30 évre az MTE számára. A kétszintes ház, amely szervezett összefogással felépült,
1930-ban (880 m) az első turistaház a Bükkben, 1940-ben bővítették.
Környéke nagyszerű síterep.

Az első gondnok: Erdey Gyula a Bükk osztály alapítótagja, több kiváló Bükk útikalauz szerzője. Emlékét a Bánkút közelében fakadó Gyula-forrás őrzi.
A II. világháború után a turistaházakat államosították, a Turistaházakat Kezelő Vállalathoz kerültek. A ház állapota romlani kezdett.
Bánkút régen 1962 -1963-ban kivágták az első sípálya pásztáját (mai 3.), elérte a vezetékes villany, vízellátását a névadó Bán - kút forrásának hozamát lajtos kocsiból egészítették ki. Az áruellátás igen körülményes volt a tekergő erdészeti utakon, ennek ellenére abban az időben
egy éjjeli szállás 3. - Ft volt.
1975 - ben felszámolták a Turistaházakat Kezelő Vállalatot. A Bánkúti turistaházat az egri Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat kezelte 1975 -1987 között.
A felújításra szoruló, „mostohasorsú” épület ügyét - Heves és Borsod megyehatáron - ide - oda tologatták pénzhiány miatt. Eközben a romos turistaház szomszédságában „felépült az ÉMÁSZ korszerű üdülője – ( Polgári Védelmi Oktatási Központ néven…)”.

1987. március 31. a Bánkúti turistaház bezárt.

Bánkút közelmúltAz új tulajdonosa, - ÉGSZI vállalati üdülőként szerette volna hasznosítani, „jött a rendszerváltás az építőipari recesszió, az ÉGSZI tönkrement, felszámolták.”
„A turistaházat gyakorlatilag tárva-nyitva sorsára hagyták!”
Az egyre jobban fejlődő Bánkúti Sportközpont síháza vette át a területgazda szerepét.
1987 - 1997 között a menedékház tárgyait, eszközeit nem őrizte senki, vandál módon mindent szétvertek, elloptak. A lepusztult turistaház romjait 1997 - ben vásárolta meg egy vállalkozó, aki újjáépítette másokkal társulva.

Fehér Sas Panzió

Fehér Sas panzió1999 - ben vette meg az új tulajdonos. „A bánkúti turistaház …Fehér Sas Panzióként a kor színvonalának megfelelően, példásan helyreállítva, zuhanyzós szobákkal, étteremmel - mellette szalonnasütő és bográcsozóhely, kerékpárkölcsönző – várja a turistaházra még emlékező, s a falakra boldogan ráismerő régi és új vendégeit.”

A fehérsasFehér Sas Panzió
Online szobafoglalás a Fehér Sas Panzióba Bánkúti turistaház - közvetlenül a sípályáknál!
Tel: +3620/341-1630
Fax:+3652/419-132
E-mail: info@grandtours.hu

GRAND TOURS 2000
4024 Debrecen, Vár utca 10.

Szolgáltatások:
sí- és snowboard szervíz, síoktatás, kerékpárkölcsönző, hegyi mentőszolgálat, elsősegélynyújtás

A bánkúti turistaháztól – Fehér Sas Panzió –
(880 m) a  kb. 20 perc a Bálvány tetején levő 956 m magas, 1948 - ban épített Petőfi kilátó.

Bánkút megközelítése:
Gépkocsival: Miskolc - Lillafüred - Szentlélek - Bánkút útvonalon (Miskolctól kb. 30 km).
Autóbusszal: a Miskolc Városi Közlekedési Rt. 15-ös városi autóbuszjárata - Diósgyőr-Ómassa - ( kb. 25 perc),
majd gyalogosan (4,6 km; 400 m szintkülönbség) a  turistajelzésen.

(Források: A Bükk túristaatlasz és útikönyv - Tavassy Viktor       
                 Erdei iskola a Bükkben – Bartha Kata szakdolgozata  
            Észak - Magyarország - Cseke László - Panoráma)    


A Bánkúti Túristaház régi képeken


Stimecz-házStimecz-ház
A kisvasút régi állomásaA kisvasút régi állomása
Vöröskő-völgyi-forrásVöröskő-völgyi-forrás
BurgerrétBurgerrét
GérbicsGérbics
SzalamandraSzalamandra
HunyorHunyor
A Bükk domborzataA Bükk domborzata
NagyhőscincérNagyhőscincér
BánkútonBánkúton
Herman Ottó-házHerman Ottó-ház
Kilátás a Látó-sziklárólKilátás a Látó-szikláról
Érseki könyvtárÉrseki könyvtár
Észak Mo. kistérségeiÉszak Mo. kistérségei
Felsőtárkányi tóFelsőtárkányi tó
PatikaPatika
Bükki látképBükki látkép
Téli BükkTéli Bükk
A hegyek gyümölcseA hegyek gyümölcse
Téli látkép a BükkbenTéli látkép a Bükkben
Még 5 perc napMég 5 perc nap
HajnalbanHajnalban
Szép virágSzép virág
Felsőtárkány közelébenFelsőtárkány közelében
CifraistállóCifraistálló
BagolyBagoly
Egri várEgri vár
Erdei tájErdei táj
Hámori-tóHámori-tó
JávorkútJávorkút
Szilvásvárad-FátyolvízesésSzilvásvárad-Fátyolvízesés
Molnár-sziklaMolnár-szikla
Lillafüredi patakLillafüredi patak
Kilátás TarkőrőlKilátás Tarkőről
Karcsú sisakvirágKarcsú sisakvirág
EsteledikEsteledik
Bükki ibolyaBükki ibolya
ErdőbenErdőben
Eger A mozgás élet - Fedezd fel a természet szépségeit!
Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, túrafelszerelés, természetjárás, egyéb kultúrtörténeti programok
Free blog counter

Submitexpress  Hunweb Hun-Web Linkek Linkpark Magyar honlap WYW kereső WYW link Linkgyűjtemény és RSS gyűjtemény
Az erdő fohásza websas.hu Bécsiszelet VendéglőKáosz Italozó - VI. ker. Szófia u. 7. Online gombahatározó DVD Top Toplista LINKTAR.HU mrmunkaruha Wass Albert Emlékére artList linkcsere

Design: © - Szerkesztő: - 2005 - . - Minden jog fenntartva !
A mozgás élet