Észak magyarország Észak Magyarország

A mozgás élet! Fedezd fel a természet szépségeit! Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, egyéb kultúrtörténeti programok!

Samassa-ház Samassa (Lamboth)-ház
A Bükk kapuja
A Bükk kapuja Felsőtárkányban

Bükk
Bükki látkép

Havasi ikravirág
Havasi Ikravirág

Díszes tarkalepke
Díszes tarkalepke

Mocsári golyahír
Mocsári Gólyahír

Toldibérc
Toldibérc

Fátyolvízesés télen
Fátyolvízesés télen

A tél örömei
A tél örömei Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány - Templom

Csillagászati múzeum
Csillagászati múzeum

Kövirózsa
Kövirózsa

Látósziklán
A Látó-sziklán

Kilátás
Bükki kilátás

Tűzoltó
Tűzoltó múzeum

Mészégetés
Mészégetés a Bükkben

Pálos kolostor rom
Pálos kolostor

Őskoho
Ősi kohó

A hegyoldal kincse
A hegyoldal kincse
Növényvilága

Tavaszi hérics A Bükk-hegység a földtani felépítése és nagy kiterjedése miatt érdekes és sokrétű növénytakaróval rendelkezik. A jégkor klímája hidegtűrő fenyők megtelepedését tette lehetővé, - Bükki ibolyaezt bizonyítják az ősember tűzhelyének faszénmaradványai -, ezeket erdei fenyők, lombos fák, cserjék és lágyszárú növények váltották fel.



Állatvilága

A Bükki állatvilág szorosan összefügg az erdő állapotával. Leggazdagabbak az erdők, a tisztások szélei, az utak mentén, patakok és tavak partjai, aljnövényzettel borított fiatalosok - tölgyesek és a véderdőként kezelt kőgörgetegek. Legszegényebbek az öreg szálerdők és a friss vágások. Nagyon befolyásolja az időszakonként ismétlődő egérjárásos évek, ami szorosan összefügg a bükkmagterméssel.Vadmacska Ilyenkor az apró rágcsálók fölszaporodnak.
     - Ritkán látható a feketeprémű vakondok.         (a túrásaival találkozunk.)
     - A tévesen károsnak tartott róka. (vörös,         szenes,  fekete színű)
     - Vadmacska, harkályok az öregebb         erdőkben
     - Mezei nyúl, ritkán fészkelő fekete gólya,                                                  kakukk
     - Éjjeli ragadozók: uhu
     - Nappali ragadozó:kerecsensólyom
A Bükk kiemelt nevezetessége a pisztráng, amely a Szinva, Garadna, Szilvási patakban, - a hámori, a szilvásváradi, a felsőtárkányi tóban él. Lillafüreden és Szilvásváradon tenyésztik.

(Forrás: Szalajka-völgyi Erdei Múzeum)

A Bükk nagyvadjai
Gímszarvas
Gímszarvas Hazánk legnagyobb, legszebb vadja, borjakkal május végén, június elején találkozhatunk.
Az anya: szarvastehén A szarvas násza szeptember közepén kezdődik – szarvasbőgés.
A szarvasbika agancskoronája a hazai faunánknak büszke dísze, február, március hónapban elhullatja, augusztusban újra felrakja.
Az öreg bika agancsa 10 év után visszafejlődik.


Öz
Őzike A legkedvesebb nagyvadunk, a suta (nőstény) május végén, június elején egy-két gidát ellik.
Hímje: őzbak, agancsát évről-évre újra növeszti, április végére „letisztul”, november végén elhullatja. Nászát július végén, augusztus elején tartja.




Muflon
Muflon
Korzikai vadjuh. A Bükkbe 1927-ben hozták elöször. A muflonbárány születése után pár órával követi az anyját,
- a nőstény: jerke. A hím: kos, fejdíszét (trófea) csiga alakban (80-100 cm) élete végéig hordja.



Vaddisznó
Vaddisznó
A hegy és síkvidék erdőterületének nagy vadja. Társas életet él nagy csapatokban. Csak az idősebb kanok (hím) járnak magányosan – remetekan - A kismalacokat (féléves korig nevezzük így) a nősténykoca február végén, március elején hozza a világra. A vaddisznóagyar a vadkan módosult szemfoga (30 cm)




Róka
Róka

Értékét a vadászati jelentősége adja. A veszettség hordozója! Óvakodjunk a „szelíd” rókától, a legtöbb esetben beteg. Aki ilyen állatot megsimogat vagy sérülést szenved forduljon orvoshoz, mert a későn észlelt betegség gyógyíthatatlan!





Néprajza

Palóc népviselet
Alaprétegét a palócok alkotják. Az idők folyamán két sajátos ága alakult ki:
1. Északi ág a barkók csoportja. Sajnos a népviseletük eltünt, csak a sajátos tájszólásuk hívja fel a figyelmet.
2. Déli ág a matyóság, sajátosságai Mezőkövesdre, Tardra és Szentistvánra jellemző.
(A tardi és szentistváni egykor színes népviselet szintén nyomtalanul eltünt.)






Forrásai

A Bükk nyereséges vízháztartású hegység. Az elnyelt és beszivárgott vizek réteg- és karsztforrásokat táplálnak. A Nagy-fennsíkon a Bán-kút,Vöröskő-völgyi forrásCsipkés-kút, a 810-850 m magasabban fakadó vizeihez tartozik. A Szalajka-völgy sziklaforrása és a Garadna-völgy Margit-forrása a pisztrángos tavakat táplálja. Időszakos nevezetes forrásai, mint az Vöröskő és Imokő nagy hóolvadások és esők után a kürtőjükből sugárban felszökik a víz. Stimecz-háztól indulva a régi kisvasút nyomvonalán a patak medrét követve rövid, kellemes séta után jutunk el a Imokö-forrásVöröskő-völgyi-forráshoz. A forrás hatalmas robajjal és csobogással tör ki a talajból, és több helyen szétmossa az épített csobogókat.A jéghideg fátylat alkotó vízsugár igen finom ásványvizet hoz a felszínre. Különleges látvány a forrás és a környéke is. Kár, hogy ebben a csodálatos élményben csak bőséges hóesést követő tavaszokon lehet részünk.
Fátyol-vízesés
Szilvásváradról indulva kellemes sétát tehetünk a Szalajka-völgyi tanösvényen pisztrángos tavak között. Lenyűgöző a táj szépsége, különösen a magasból előtörő Sziklaforrás. Továbbhaladva néhány perc múlva megpillantjuk a mai napig formálodó, csodálatos Fátyol-vízesést. Miután feltöltődtünk a látványtól gyalog, vagy kisvasúttal térhetünk vissza kiindulópontunkhoz.

Irodalom:

Tinódi (Lantos) Sebestyén "Eger viadaljáról való ének"-e a vitézek életét mutatja be, Szondy György helytállását is.
(1510 ? – 1556 Sár)
Gárdonyi Géza "Egri Csillagok” című regényében örök emléket állított Dobó Istvánnak és vitéz társainak az 1552-es törökök elleni hősies helytállásukért
(1863 Agárdon – 1922 Egerben)
Bródy Sándor Egerben született (1863 – 1924).
"Az Egri diákok"
Arany János „Szondi két apródja” című balladája nemzedékekben éleszti az igaz hazafiságot
(1817 Nagyszalonta – 1882 Budapest)
Petőfi Sándor „Egri hangok” című verse, Egerben baráti körben született. Az Alföld szerelmese e tájon kedvelte meg a hegyvidéket.
1973-ban a költő születésének évfordulóján kapta az Anna-mésztufa-barlang a legújabb nevét : Petőfi-barlang (1823 Kiskőrös – 1849 ?)
Jókai Mór A szabadságharc bukása után nyújtott menedéket a Bükk. Jókai Mórnak. „Tengerszemű hölgy” című regényében örökítette meg a tardonai bújdosás emlékét.
(1825 Komárom – 1904 Budapest)

Bükki útikalauzok
Trusovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz (1898) Borsodi Bükk Egylet kiadása
Illyés Bertalan: A Bükk (1925) Két háború között
Keitz Andor - Mondok Ferenc: A Bükk-hegység síkalauza (1931) Két háború között
Erdey - Hubay - Vigyázó: Bükk (1932) Két háború között
Erdey Gyula: Bükk portyavezető (1954) Sport Lap- és Könyvkiadó
Erdey Gyula: Bükk utikalauz (1956) Sport Lap- és Könyvkiadó

(A Bükk portyavezető átdolgozott és bővített kiadása. A bevezetőben olvashatjuk, hogy sajnálatos módon Erdey Gyula már nem végezhette el a természetjárók sürgető kérését, mert váratlanul elhunyt. A munkaközösség elvégezte a változásokat és kiegészítéseket, amelyeket még Erdey Gyulával tárgyaltak meg.
„a Bükk turista-kultúrájának kifejlesztésében hervadhatatlan érdemeket szerzett Erdey Gyula”, aki az első gondnoka volt a Bánkúti turistaháznak, a Magyar Turista Egyesület (MTE) diósgyőri Bükk osztály alapítótagja, több kiváló Bükk útikalauz szerzője. Emlékét a Bánkút közelében fakadó Gyula-forrás őrzi.)

Ötvös János: Bükk utikalauz (1962) Egyetemi nyomda, Budapest
Dely Károly: Bükk (1971)  
Hevesi Attila: Bükk utikalauz (1977)  
24 író munkája: Bükki Nemzeti Park – (1983) Mezőgazdasági kiadó

(Forrás: A Bükk Turistaatlasz és útikönyv - 2002)

      Kapcsolódó linkek:
Bükk hegység
Eger története
Eger látnivalói
Eger
Egertermál
Eger Egyházmegye
Eger fürdőváros
Eger környéke - Falusi turizmus
Felsőtárkány
Miskolc
Miskolc - Diósgyőr
és környéke
Szilvásvárad
Szilvásvárad - Szalajka Liget
Szilvásvárad - Szalajka-völgy
Bánkút - Síklub
Bükki települések
Bükkszentkereszt
Lillafüred
Miskolctapolca
Répáshuta
Cserépfalu
Cserépváralja
Harsány
Kisgyőr
Noszvaj
Bogács
Bükkzsérc
Dédestapolcsány
Mályinka
Nagyvisnyó
Parasznya
Tardona
Nekézseny
Bélapátfalva
Mónosbél
Szarvaskő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

navig

Stimecz-ház
Stimecz-ház

Állomás régen
A kisvasút régi állomása

Burgerrét
Burgerrét

Vöröskő-völgyi-forrás
Vöröskő-völgyi-forrás

Gérbics
Gérbics

Szalamandra
Szalamandra

Hunyor
Hunyor

A Bükk domborzata
A Bükk domborzata

Nagyhőscincér
Nagyhőscincér

Bánkúton
Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány kozelében

Felsőtárkány
Felsőtárkányi tó

ház
Herman Ottó-ház

Kilátás

Kilátás a Látó-szikláról

Könyvtár
Érseki könyvtár

Patika
Patika

Télen
Téli Bükk

Szőlő
A hegyek gyümölcse

Téli táj
Téli látkép a Bükkben
A mozgás élet - Fedezd fel a természet szépségeit!
Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, túrafelszerelés, természetjárás, egyéb kultúrtörténeti programok

SubmitexpressLinkBank Hunweb Hun-Web Linkek AtartTattoo Magyar honlap WYW kereső WYW link Linkgyűjtemény és RSS gyűjtemény
ReklámcsereSzürke.hu - Kategorizált Magyar Linkkatalógus websas.hu Bécsiszelet VendéglőKáosz Italozó - VI. ker. Szófia u. 7. Online gombahatározó DVD Top Toplista LINKTAR.HU linkcsereBannercsere artListLinkunderground SEO tools - Google PageRank linkcsere

Design: © - Szerkesztő: - 2005 - . - Minden jog fenntartva !
A mozgás élet