Észak magyarország Észak Magyarország

A mozgás élet! Fedezd fel a természet szépségeit! Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, egyéb kultúrtörténeti programok!

Samassa-ház Samassa (Lamboth)-ház
A Bükk kapuja
A Bükk kapuja Felsőtárkányban

Bükk
Bükki látkép

Havasi ikravirág
Havasi Ikravirág

Díszes tarkalepke
Díszes tarkalepke

Mocsári golyahír
Mocsári Gólyahír

Toldibérc
Toldibérc

Fátyolvízesés télen
Fátyolvízesés télen

A tél örömei
A tél örömei Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány - Templom

Csillagászati múzeum
Csillagászati múzeum

Kövirózsa
Kövirózsa

Látósziklán
A Látó-sziklán

Kilátás
Bükki kilátás

Tűzoltó
Tűzoltó múzeum

Mészégetés
Mészégetés a Bükkben

Pálos kolostor rom
Pálos kolostor

Őskoho
Ősi kohó

A hegyoldal kincse
A hegyoldal kincse
Növényvilága

Tavaszi hérics A Bükk-hegység a földtani felépítése és nagy kiterjedése miatt érdekes és sokrétű növénytakaróval rendelkezik. A jégkor klímája hidegtűrő fenyők megtelepedését tette lehetővé, - Bükki ibolyaezt bizonyítják az ősember tűzhelyének faszénmaradványai -, ezeket erdei fenyők, lombos fák, cserjék és lágyszárú növények váltották fel.



Állatvilága

A Bükki állatvilág szorosan összefügg az erdő állapotával. Leggazdagabbak az erdők, a tisztások szélei, az utak mentén, patakok és tavak partjai, aljnövényzettel borított fiatalosok - tölgyesek és a véderdőként kezelt kőgörgetegek. Legszegényebbek az öreg szálerdők és a friss vágások. Nagyon befolyásolja az időszakonként ismétlődő egérjárásos évek, ami szorosan összefügg a bükkmagterméssel.Vadmacska Ilyenkor az apró rágcsálók fölszaporodnak.
     - Ritkán látható a feketeprémű vakondok.         (a túrásaival találkozunk.)
     - A tévesen károsnak tartott róka. (vörös,         szenes,  fekete színű)
     - Vadmacska, harkályok az öregebb         erdőkben
     - Mezei nyúl, ritkán fészkelő fekete gólya,                                                  kakukk
     - Éjjeli ragadozók: uhu
     - Nappali ragadozó:kerecsensólyom
A Bükk kiemelt nevezetessége a pisztráng, amely a Szinva, Garadna, Szilvási patakban, - a hámori, a szilvásváradi, a felsőtárkányi tóban él. Lillafüreden és Szilvásváradon tenyésztik.

(Forrás: Szalajka-völgyi Erdei Múzeum)

A Bükk nagyvadjai
Gímszarvas
Gímszarvas Hazánk legnagyobb, legszebb vadja, borjakkal május végén, június elején találkozhatunk.
Az anya: szarvastehén A szarvas násza szeptember közepén kezdődik – szarvasbőgés.
A szarvasbika agancskoronája a hazai faunánknak büszke dísze, február, március hónapban elhullatja, augusztusban újra felrakja.
Az öreg bika agancsa 10 év után visszafejlődik.


Öz
Őzike A legkedvesebb nagyvadunk, a suta (nőstény) május végén, június elején egy-két gidát ellik.
Hímje: őzbak, agancsát évről-évre újra növeszti, április végére „letisztul”, november végén elhullatja. Nászát július végén, augusztus elején tartja.




Muflon
Muflon
Korzikai vadjuh. A Bükkbe 1927-ben hozták elöször. A muflonbárány születése után pár órával követi az anyját,
- a nőstény: jerke. A hím: kos, fejdíszét (trófea) csiga alakban (80-100 cm) élete végéig hordja.



Vaddisznó
Vaddisznó
A hegy és síkvidék erdőterületének nagy vadja. Társas életet él nagy csapatokban. Csak az idősebb kanok (hím) járnak magányosan – remetekan - A kismalacokat (féléves korig nevezzük így) a nősténykoca február végén, március elején hozza a világra. A vaddisznóagyar a vadkan módosult szemfoga (30 cm)




Róka
Róka

Értékét a vadászati jelentősége adja. A veszettség hordozója! Óvakodjunk a „szelíd” rókától, a legtöbb esetben beteg. Aki ilyen állatot megsimogat vagy sérülést szenved forduljon orvoshoz, mert a későn észlelt betegség gyógyíthatatlan!





Néprajza

Palóc népviselet
Alaprétegét a palócok alkotják. Az idők folyamán két sajátos ága alakult ki:
1. Északi ág a barkók csoportja. Sajnos a népviseletük eltünt, csak a sajátos tájszólásuk hívja fel a figyelmet.
2. Déli ág a matyóság, sajátosságai Mezőkövesdre, Tardra és Szentistvánra jellemző.
(A tardi és szentistváni egykor színes népviselet szintén nyomtalanul eltünt.)






Forrásai

A Bükk nyereséges vízháztartású hegység. Az elnyelt és beszivárgott vizek réteg- és karsztforrásokat táplálnak. A Nagy-fennsíkon a Bán-kút,Vöröskő-völgyi forrásCsipkés-kút, a 810-850 m magasabban fakadó vizeihez tartozik. A Szalajka-völgy sziklaforrása és a Garadna-völgy Margit-forrása a pisztrángos tavakat táplálja. Időszakos nevezetes forrásai, mint az Vöröskő és Imokő nagy hóolvadások és esők után a kürtőjükből sugárban felszökik a víz. Stimecz-háztól indulva a régi kisvasút nyomvonalán a patak medrét követve rövid, kellemes séta után jutunk el a Imokö-forrásVöröskő-völgyi-forráshoz. A forrás hatalmas robajjal és csobogással tör ki a talajból, és több helyen szétmossa az épített csobogókat.A jéghideg fátylat alkotó vízsugár igen finom ásványvizet hoz a felszínre. Különleges látvány a forrás és a környéke is. Kár, hogy ebben a csodálatos élményben csak bőséges hóesést követő tavaszokon lehet részünk.
Fátyol-vízesés
Szilvásváradról indulva kellemes sétát tehetünk a Szalajka-völgyi tanösvényen pisztrángos tavak között. Lenyűgöző a táj szépsége, különösen a magasból előtörő Sziklaforrás. Továbbhaladva néhány perc múlva megpillantjuk a mai napig formálodó, csodálatos Fátyol-vízesést. Miután feltöltődtünk a látványtól gyalog, vagy kisvasúttal térhetünk vissza kiindulópontunkhoz.

Irodalom:

Tinódi (Lantos) Sebestyén "Eger viadaljáról való ének"-e a vitézek életét mutatja be, Szondy György helytállását is.
(1510 ? – 1556 Sár)
Gárdonyi Géza "Egri Csillagok” című regényében örök emléket állított Dobó Istvánnak és vitéz társainak az 1552-es törökök elleni hősies helytállásukért
(1863 Agárdon – 1922 Egerben)
Bródy Sándor Egerben született (1863 – 1924).
"Az Egri diákok"
Arany János „Szondi két apródja” című balladája nemzedékekben éleszti az igaz hazafiságot
(1817 Nagyszalonta – 1882 Budapest)
Petőfi Sándor „Egri hangok” című verse, Egerben baráti körben született. Az Alföld szerelmese e tájon kedvelte meg a hegyvidéket.
1973-ban a költő születésének évfordulóján kapta az Anna-mésztufa-barlang a legújabb nevét : Petőfi-barlang (1823 Kiskőrös – 1849 ?)
Jókai Mór A szabadságharc bukása után nyújtott menedéket a Bükk. Jókai Mórnak. „Tengerszemű hölgy” című regényében örökítette meg a tardonai bújdosás emlékét.
(1825 Komárom – 1904 Budapest)

Bükki útikalauzok
Trusovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz (1898) Borsodi Bükk Egylet kiadása
Illyés Bertalan: A Bükk (1925) Két háború között
Keitz Andor - Mondok Ferenc: A Bükk-hegység síkalauza (1931) Két háború között
Erdey - Hubay - Vigyázó: Bükk (1932) Két háború között
Erdey Gyula: Bükk portyavezető (1954) Sport Lap- és Könyvkiadó
Erdey Gyula: Bükk utikalauz (1956) Sport Lap- és Könyvkiadó

(A Bükk portyavezető átdolgozott és bővített kiadása. A bevezetőben olvashatjuk, hogy sajnálatos módon Erdey Gyula már nem végezhette el a természetjárók sürgető kérését, mert váratlanul elhunyt. A munkaközösség elvégezte a változásokat és kiegészítéseket, amelyeket még Erdey Gyulával tárgyaltak meg.
„a Bükk turista-kultúrájának kifejlesztésében hervadhatatlan érdemeket szerzett Erdey Gyula”, aki az első gondnoka volt a Bánkúti turistaháznak, a Magyar Turista Egyesület (MTE) diósgyőri Bükk osztály alapítótagja, több kiváló Bükk útikalauz szerzője. Emlékét a Bánkút közelében fakadó Gyula-forrás őrzi.)

Ötvös János: Bükk utikalauz (1962) Egyetemi nyomda, Budapest
Dely Károly: Bükk (1971)  
Hevesi Attila: Bükk utikalauz (1977)  
24 író munkája: Bükki Nemzeti Park – (1983) Mezőgazdasági kiadó

(Forrás: A Bükk Turistaatlasz és útikönyv - 2002)

      Kapcsolódó linkek:
Bükk hegység
Eger története
Eger látnivalói
Eger
Egertermál
Eger Egyházmegye
Eger fürdőváros
Eger környéke - Falusi turizmus
Felsőtárkány
Miskolc
Miskolc - Diósgyőr
és környéke
Szilvásvárad
Szilvásvárad - Szalajka Liget
Szilvásvárad - Szalajka-völgy
Bánkút - Síklub
Bükki települések
Bükkszentkereszt
Lillafüred
Miskolctapolca
Répáshuta
Cserépfalu
Cserépváralja
Harsány
Kisgyőr
Noszvaj
Bogács
Bükkzsérc
Dédestapolcsány
Mályinka
Nagyvisnyó
Parasznya
Tardona
Nekézseny
Bélapátfalva
Mónosbél
Szarvaskő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

navig

Stimecz-ház
Stimecz-ház

Állomás régen
A kisvasút régi állomása

Burgerrét
Burgerrét

Vöröskő-völgyi-forrás
Vöröskő-völgyi-forrás

Gérbics
Gérbics

Szalamandra
Szalamandra

Hunyor
Hunyor

A Bükk domborzata
A Bükk domborzata

Nagyhőscincér
Nagyhőscincér

Bánkúton
Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány kozelében

Felsőtárkány
Felsőtárkányi tó

ház
Herman Ottó-ház

Kilátás

Kilátás a Látó-szikláról

Könyvtár
Érseki könyvtár

Patika
Patika

Télen
Téli Bükk

Szőlő
A hegyek gyümölcse

Téli táj
Téli látkép a Bükkben
Eger A mozgás élet - Fedezd fel a természet szépségeit!
Utazás, aktív pihenés, kirándulás, szállás, túrázás, túrafelszerelés, természetjárás, egyéb kultúrtörténeti programok
Free blog counter

Submitexpress  Hunweb Hun-Web Linkek Linkpark Magyar honlap WYW kereső WYW link Linkgyűjtemény és RSS gyűjtemény
Az erdő fohásza websas.hu Bécsiszelet Vendéglő Online gombahatározó DVD Top Toplista LINKTAR.HU mrmunkaruha Wass Albert Emlékére artList linkcsere

Design: © - Szerkesztő: - 2005 - . - Minden jog fenntartva !
A mozgás élet