Észak magyarország
Észak Magyarország


 ©
Stimecz-ház
Stimecz-ház

A Bükk kapuja
A Bükk kapuja Felsőtárkányban

Bükk
Bükki látkép

Havasi ikravirág
Havasi Ikravirág

Díszes tarkalepke
Díszes tarkalepke

Mocsári golyahír
Mocsári Gólyahír

Toldibérc
Toldibérc

Fátyolvízesés télen
Fátyolvízesés télen

A tél örömei
A tél örömei Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány - Templom

Csillagászati múzeum
Csillagászati múzeum

Kövirózsa
Kövirózsa

Látósziklán
A Látó-sziklán

Kilátás
Bükki kilátás

Tűzoltó
Tűzoltó múzeum

Mészégetés
Mészégetés a Bükkben

Pálos kolostor rom
Pálos kolostor

Őskoho
Ősi kohó

A hegyoldal kincse
A hegyoldal kincse
Az Egri Úttőrővasút



1920-as években az Almár-patak völgyében épült kőszállító kisvonat, amely a Felnémet bányatelepnél (ma Almár v.m.) kapcsolódott az egri MÁV
Eger - Putnok
vasúthoz. Ezt hosszabbították meg Egerig és lett „Úttörővasút”. Az 1960-as túristatérképen még láthatjuk. 1970-es években eltünt.


(Forrás: A Bükk túristaatlasz és utikönyv)







Kisvasutak a Bükkben

A Bükk völgyében valaha kisvasúti hálózat létezett, mely a fa és a kőszállítást szolgálta.
1966-ig működött hazánk egyetlen siklópálya közbeiktatásával 810 - 870 méteres magasságba felvezetett hegyi vasútja a Szalajka-völgy és a
Bükk-fennsík között.

A napjainkban megmaradt négy kisvasút kb. 40 km összhosszúságú vonalon már csak kiránduló személyforgalmat bonyolít.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Építése az I. világháború alatt megnövekedett faigény jelentkezésével kezdődött.


1915-ben épült az első kisvasút, Felsőtárkány - Hidegkúti-völgy(Kisnádas) - Petres között, az egri Érseki Uradalom által üzemeltetett, lóvontatású vasúti kocsikkal közlekedő vonal.

Az I. világháború után a fakitermelés jogát
1920-21-ben, a Kromberger Mátyás és Társai Rt vette át az egri Érseki Uradalomtól.

1922-ben a részvénytársaság egyesült a felnémeti Hordógyárat üzemeltető Egri Erdő- és Faipari Rt-vel. Ez lendületet adott a fakitermelésnek és a vasútépítésnek.

A „hordógyári idő” - szakban a Kisnádas - Petres közötti szakaszt tovább építették az Esztáz-kőig, ehhez csatlakoztatták az
Egeres-völgy - Vöröskő-völgy
közötti új vonalszakaszt. Kiépítették a
Barát-völgy - Oldal-völgy - Határ-lápa közötti szárnyvonalat is. Ehhez kapcsolódott a lóvontatású hegyi pálya az un. körvasút, később az erdei drótkötélpálya (5 km.), mely a Hor-völgyi végéhez a Hideg-patak-völgy torkolatától egy rövid vasútpálya csatlakozott a Balla-völgy bejáratáig,
a Tebe-rétre.

Felsőtárkányból Egerbe és Felnémetre igás szekerekkel szállították a faanyagot, amely gazdaságtalanná vált. Ezért megépítették a Felsőtárkányon átvezető, az országút melletti kisvasúti pályát Kisnádas - Felnémet között, majd később az egri faraktárig (a mai Rákóczi úti Eger-patak hídig).



A „hordógyári idő” - szakban a 760 mm nyomtávolságú vasútvonalakon már gőzmozdonyok húzták a vasúti szerelvényeket. Évente 9 -12000 köbméter fát szállítottak Egerbe és Felnémetre. Ebben az időszakban a gyakori baleset és a Felsőtárkányiak "szabotázs akciója" (1923 nyarán egy éjszaka felszedték a falu főutcáján átfutó síneket) miatt épült meg a felsőtárkányi főutat elkerülő "új vasútnak" nevezett
Kisnádas - Mészégető
szakasz megépítése.


1933-ban fordulat következett a kisvasút életében. Az erdők és a kisvasút visszakerült az Egri Érseki Erdőgondnokság használatába. Csökkent a fakitermelés, azonban a mész, faszén és kőszállítási igény emelkedett.
1938-ig kiépítették a Berva-völgyi kőbánya és Felnémet közötti bervai szárnyvonalat.

1940-1942 között megépítették a Hideg-kúti-völgy - Mellér-völgyi szárnyvonalat, ezzel lezárult a fakitermelésekhez kapcsolódó vasútépítés időszaka.

1945-től az állami tulajdonba került erdő és kisvasút kezelője az
Egri Állami Erdőgazdaság lett.
1946-1949 között csökkent a fakitermelés, ezért megkezdték a kb. 46 km összhosszúságú pálya bontását. Elsőként az Eger - Felnémet közötti szakaszt bontották fel 1947-ben, mert nem volt gazdaságos.
1950-1953 között az újjáépítés időszakában fontos szerepe volt a köszállításnak, - a Finomszerelvénygyár és a Berva-völgyi lakótelep lendületesen épült, gazdaságossá tette a Berva-völgyi vonalat.


1953-ban a Berva gyári dolgozóinak szállításával megkezdődött a kisvasúti személyszállítás. Felsőtárkányból személykocsikkal bővült a gördülőállomány.
A munkásszállító vonatokon kívül egyre nagyobb igény volt a piaci napokon a lakosság részéről a személyszállításra, később menetrend szerint személyvonatok közlekedtek Felnémet - Felsőtárkány között. A személyszállítás kezdettől fogva ráfizetéses volt, de a vasútüzemi gazdasági egyensúlyt fenntartotta a kőszállítás nyeresége. 1955-ben az Ásványbánya Vállalat és az Erdőgazdaság között megegyezés nélküli vita támadt a fuvardíj miatt. Az Ásványbánya kőszállító kötélpályát építtetett a Berva-völgy és Felnémet között, ezért 1964-ben megszűnt a kőszállítás a kisvasúton.
Az 1950-es évek végén a kirándulók a
Felnémet - Felsőtárkány - Stimeczház között és a Barát-völgy szárnyvonalán utazhattak.

A hatvanas évek elején több bányanyitási kísérlet történt a vasúti szállítás gazdaságossá tétele érdekében.

1963-ban a várhegyi dolomitbánya feltárása jelentette a megoldást.
1969-ben üzembe helyezték a várhegyi szárnyvonalat kőszállítás céljára, mely a Vadaskertnél csatlakozott a fővonalhoz.



A faanyagszállítás teljesen megszűnt, közúti járművek vették át a főszerepet. A hatósági bejárásokon tapasztaltak alapján a leromlott műszaki állapot miatt a bontás mellett döntöttek. A korábban elbontott több, kisebb kiágazás bontása után következett 1969-ben a Mellér-völgyi, majd 1974-ben a Barát-rét szárnyvonala.


1980-tól szünetel az Egeres-völgy - Petres közötti szárnyvonal.
A hetvenes években 25 km-re csökkent a valaha kb. 46 km összhosszúságú pálya.
1985-ben a kőszállítás is megszünt piachiány miatt, sőt a Finomszerelvénygyár is felmondta a munkásszállítást.

A vasútüzem a túristaforgalomban fenntartható Felsőtárkány - Stimecz-ház közötti 5 km-es vonalszakaszt üzemelteti gazdaságtalanul. A működtetést az Egererdő Rt és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által juttatott támogatás fedezi.


Jelenleg (2002-es adat) az alábbi vontató és vontatott járművek állnak a rendelkezésre:

          - 3 db diesel – mechanikus mozdony
          - 2 db 50 fős, favázas, zárt személykocsi
          - 4 db 50 fős nyitott személykocsi (favázas)
          - 1 db 8 fős nyitott személykocsi (skanzenben)
          - 2 db nyitott platós „tüzifás” kocsi
          - 1 db motorhajtány
          - 1 db pályakocsi
          - 4 db 2 köbméteres kőanyagoló bányacsille

A vasúti pálya műszaki jellemzői:

           nyomtávolság: 760 mm
           legkisebb ívsugár: 40 m
           legnagyobb emelkedő: 48,6 ezrelék
           alépítmény: jól letömörödött agyagos, palás föld
           felépítmény: helyi anyag, a felújított szakaszon 20-30 zúzottkő
           sínrendszer: 12, 14, 15,8 kg-os

A kisvasút megközelítése:
Egerből:       - 25-ös műúton, majd Felnémeten jobbra Felsőtárkány 25/05/-ös műúton
                    - kerékpárúton
                    - autóbusszal (Agria Volán tudakozó: 36/517-777)
                    - Miskolc, Lillafüred: 25/05/-ös műúton
Személygépkocsi és kerékpár parkolóhely az állomásépületnél van!
SKANZEN - a felsőtárkányi végállomáson található.
     - a vízimalomból átalakított műhely
     - az üzem teljes járműparkja

A kisvasút május 1-től szeptember 30-ig közlekedik.

Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon:

Felsőtárkány, Fűtőház     indul: 9.30 és 13.30
Stimecház,       indul: 11.30 és 15.30
Menetidő: 25 perc.
Munkanapokon különjárat, csoportos helyfoglalás,
Információ:   3324 Felsőtárkány, Fő u. 282.
                       Tel.:         36/434-603
                       Tel./Fax:  36/434-210

Menetjegy árak:
          - tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak és
             kisérőik egy útra: 140.-
          - tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak és
             kisérőik menettérti: 280.-
          - felnőtt egy útra: 280.-
          - felnőtt menettérti: 560.-
          - kutyajegy egy útra: 140.-
          - kerékpár egy útra:  140.-

Kedvezmények: (igazolvány felmutatása után váltható)
          - ingyen: a családdal utazó 6 év alatti gyermekek,
                        MÁV és ÁEV személyzeti utazási kedvezménnyel rendelkezők

Különvonatok:
          Minimum 30 főre fizetendő
                
- tanuló, nyugdíjas, látás- és mozgáskorlátozottak
                  és kisérőik egy útra: 140.-
                - felnőtt menettérti: 560.-

várakozási díj:              3000.-
jegynélküli utas pótdíja: 1000.-

Károkozás esetén a károkozók és tanúk adatainak pontos rögzítésével a forgalmi szolgálat köteles jegyzőkönyvet felvenni.


(Forrás: - Tájékoztató a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasútról -
Vécsey Jenő FÁEV vonalfőnök                             
- A Bükk túristaatlasz és útikönyv                             
- Egererdő Rt. Tel.: 06/36/434-210)                        


vissza
Állomás régen
A kisvasút régi állomása

Burgerrét
Burgerrét

Vöröskő-völgyi-forrás
Vöröskő-völgyi-forrás

Gérbics
Gérbics

Nagyhőscincér
Nagyhőscincér

Hunyor
Hunyor

A Bükk domborzata
A Bükk domborzata

Szalamandra
Szalamandra

Bánkúton
Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány kozelében

Felsőtárkány
Felsőtárkányi tó

ház
Herman Ottó-ház

Kilátás

Kilátás a Látó-szikláról

Könyvtár
Érseki könyvtár

Patika
Patika

Samassa-ház
Samassa (Lamboth)-ház


Télen
Téli Bükk

Szőlő
A hegyek gyümölcse

Téli táj
Téli látkép a Bükkben
Az oldal Internet Explorer böngészővel jelenik meg helyesen ! Ajánlott felbontás: 1024 x768.
Design: Balo© 2005 - 2006.  Minden jog fenntartva !