Észak magyarország
Észak Magyarország


 ©
Stimecz-ház
Stimecz-ház

A Bükk kapuja
A Bükk kapuja Felsőtárkányban

Bükk
Bükki látkép

Havasi ikravirág
Havasi Ikravirág

Díszes tarkalepke
Díszes tarkalepke

Mocsári golyahír
Mocsári Gólyahír

Toldibérc
Toldibérc

Fátyolvízesés télen
Fátyolvízesés télen

A tél örömei
A tél örömei Bánkúton

Felsőtárkány
Felsőtárkány - Templom

Csillagászati múzeum
Csillagászati múzeum

Kövirózsa
Kövirózsa

Látósziklán
A Látó-sziklán

Kilátás
Bükki kilátás

Tűzoltó
Tűzoltó múzeum

Mészégetés
Mészégetés a Bükkben

Pálos kolostor rom
Pálos kolostor

Őskoho
Ősi kohó

A hegyoldal kincse
A hegyoldal kincse

Egri sportmúzeum
Egri sportmúzeum

Kaptárkő
Kaptárkő

Szikla
Szikla tövében

este
Naplemente

Erdőben
Erdőben

Szarvas
Szarvasbika

Erdei iskola
Erdei iskola Felsőtárkány

A végállomás(Stimecz-háza)
A végállomás(Stimecz-háza)

Őszi táj
Őszi táj

Téli látkép
Téli látkép

Bánkút
Bánkúton

Lillafüred
Lillafüredi látkép

Erdő
Erdőben

Sebesvíz
Sebesvíz

Apátság
Bélapátfalvai apátság

Zúgó
Zúgó

Bükki tél
Bükki tél

Sárga ibolya

Sárga ibolya

Légybangó
Légybangó

Erdei út
Erdei út

Kökörcsin

Kökörcsin

Szép virág
Szép virág
címer
  Gyere ismerd meg a Bükk
elkápráztató világát.

A vadregényes BÜKK hazánk első hegyvidéki Nemzeti Parkja; 1977. január1.
Magyarország legrégebben lakott területe. Barlangjaiban az ősember menedéket keresett a jégkorszak velőt hasító hidege ellen.

Bükk a természetjáró, kiránduló leglátogatottabb területe;
a táj szépsége, virágos rétek, a meredek szirtek megmászásának fáradalmával harmonizálva, a Bükk folyóinak, patakjainak természetes formáló ereje, a Bükk-fensík peremének sziklasorai, "a kövek vonulata": Hámor-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő..., a barlangkutatók munkája: az érintetlenségben csillogó bükki barlangcsodákat tekintve, méltán megérdemli.

Fő közlekedési eszköz a láb, kerékpár, kisvasút.

A Bükk hegység az Északi-Középhegység negyedik, legidősebb tagja. Az ország leghűvösebb éghajlatú tája nyáron, de enyhébbek a telek, mint az alföldön.(Börzsöny-Cserhát-Mátra-Bükk-Zemplén)


A Bükk születése

1. szakasz     Karbonkorszak. Közép-Európát átfogó Variszkuszi-hegység-rendszerhez tartozott

2. szakasz     Perm, Triász korszakban ez a terület lesüllyedt, a tenger a teljes területét elöntötte.

3. szakasz     Triászkorszak vége. A sok millió évig tartó tengeri elöntés végén feltöltődik és kiemelkedik a Bükk-hegység terület magva.

4. szakasz      Krétakorszak. A nyugtalan természet erői tovább munkálkodnak és a föld kérgében uralkodó oldalnyomás hatására a tengeri rétegek kőzetei felgyűrődnek, …a pusztulása megindul.

5. szakasz      Krétakorszak vége. A pusztulása sok millió évig tartott, fennsíkká pusztult le. A régi nagy hegységeknek csak a tönkje maradt meg.

6. szakasz      Oligocén- és Miocénkorszak. A Föld belső erői nem gyűrődést idéztek elő, hanem a tönkké pusztult hegyrendszernek az összetöredezését végezték el. Az északi része lesüllyedt, újra tengeri medence keletkezett. Itt rakódtak le az oligocén tenger üledékei. A déli részen a nagy Tiszai-masszivum (hegység) a mélységbe süllyedt és kialakult a mai Nagyfennsík és Kisfennsík területe.

7. szakasz      Pliocénkorszak vége. A Bükk környékéről eltüntek a mély és sekély tengerek. Az alaphegység tönkjeit tengeri üledékek és vulkánikus takarósávok veszik körül.

8. szakasz     Mai alakját ebben a szakaszban veszi fel. A Nagyfennsík kiemelkedett, a Kisfennsík és a déli Bükk tönkdarabjai lesüllyedt.

Fejlődése ma sem fejeződött be, a föld külső és belső erői formálják és alakítják. A víz , a szél, a fagy, a nap ereje koptatja, mozgatja a hegyek oldalát. A belső erők kisebb-nagyobb földrengések formájában éreztetik hatásukat.

Kapcsolódó honlapok:


A Bükk barlangjai:

A barlangot a mészkőben a víz munkája hozza létre. Néhányat a mélyből feltörő meleg vizek oldottak ki, de nagyobb részüket a csapadékvíz alakította. Természetes karsztüregek, melyekből előkerültek Ősemberbarlangősállatmaradványok. Akkoriban „sárkánycsont”-nak hívták. Karsztjelenségek, mint a vízelnyelők, zsombolyok, dolinák. 1962-ben 300 barlangot ismertünk. Az Ősember nem véletlenül telepedett meg és lakásnak használta évtizedeken keresztül a barlangokat, ami megvédte a vadak ellen.
Ősember-barlang (Istállósköi-barlang):
Az ásatások során két egymás fölé helyezett tűzhelyréteget találtak:
- orinyáki ösember kőeszközeit, szerzsámait
- későbbi neandervölgyi ősember csont- és kultúrmaradványait
1948-ban a tűzhely 8 tonnás tömegét a Nemzeti Múzeumba szállították.
A Bükkben minden megvolt, ami a létfenntartásához kellett. A források és folyók biztosították a vízkészletet, patakjai halat, a hegység állatai élelmet, a kőeszközökhöz (marokkő, nyílvég, lándzsavég stb.) szükséges kovakőanyagot megtalálta a közelben. (A miskolci Avason és a Tatárárokban)

Kutatások:

A Bükk Magyarország legrégebben lakott területe, ezt bizonyítják a régészeti leletek, amelyek a barlangokból került elő.

A bükki barlangok ősemberének kutatását Herman Ottó kezdeményezte 1906-ban a Szeleta-barlangban. Kormeghatározó leletek kerültek elő
Kadic Ottokár geológus ásatása közben, mint pl.:az újkőkor szeletai ősemberének világhírű kőeszközei és cserépedény maradványai. Az ásatásokba Hillebrand Jenő régész, Lambrecht Kálmán és Kormos Tivadar öslénytantudós is bekapcsolódott.
A legrégibb ősemberi csontleleteket egy negyvenéves nő és hét év körüli gyermek (neandervölgyi ember) csonttöredékeit a Subalyuk barlangból Dancza János ásta ki 1932-ben. A miskolci szakemberek közül később Saád Andor és Megay Géza ásott eredményesen. A felszabadulás után a legsikeresebb ásatások Vértes László ősrégész és Jánossy Dénes paleontológus nevéhez fűződik.

Barlangnevek:
Az ősi magyar nyelv odú, odor, kőlyuk, lyuknak nevezi: Ordas-kő, Odorhegy, Suba-lyuk=Suba-barlang. A barlangot, ami az állatok szállása volt kőistállónak, a hegyet melyben ez az üreg nyíllott Istállós-kőnek nevezték.
A magyarság körében meghonosodott a szláv eredetű barlang. Ma már csak földrajzi nevekben él a bolgár eredetű pest=barlang, Büdös-pest=Büdös-barlang.

Kiépített természeti szépségben és érdekességben, gyógyászati tényezőkben bővelkedő az idegenforgalom szolgálatába állított barlangjaink:

Szent István (lápai) - cseppkő-barlang
Szentistván-barlangváltozatos, színes cseppkőképződményeivel a Bükk legszebb barlangja.

Anna (Petőfi) - mésztufa-barlang
Anna-barlangmésztufában képződött a mennyezetről megkövesedett gyökerek, fűszálak, moharészletek csüngnek le, kelvirághoz hasonló mésztufagömbökben, csipkefinomságú képződményekben gyönyörködhetünk.
(A Palota szálló függő kertjei alatt található)
1973-ban Petőfi Sándor költő születésének évfordulóján kapta az üregrendszer legújabb nevét: Petőfi-barlang.

Barlangtúrák:               ápr. 15 - okt. 14                        okt. 15 - ápr. 14
Szt. István barlang              9:00 - 16:00 óránként                9:00 - 15:00 óránként
Anna-barlang                    10:00 - 15:00 óránként                           Zárva


Miskolc-tapolca Barlangfürdő (bejárat a termálfürdőből). A barlang levegőjében levő radiumemanációnak köszönhetően jó hatású az aszmatikus légzőszervi bántalmakra.
A barlang vize hatásos testi és szellemi kimerültség, ideg- és szívbántalmak, vérnyomás-emelkedés és ideg eredetű gyomor-bél panaszok esetén.

Barlangok a Bükkben >>>   
Turizmus számára nyitott barlangok >>>

Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete >>>

Kapcsolódó honlapok:



Települései:

1962-es adatok alapján: 61 település, ezek közül 29 falu és 4 város.
A Magas Bükk – Bükkfennsíkon szorványtelepülések: üdülők, túristaházak, őrházak…találhatók. Nagyobb létszámú, állandó jellegű települések vízhiány miatt nem alakultak ki.

Felsőtárkányi tóElhelyezkedés szerint:

1. Medencékben:  Felsőtárkány, Bélapátfalva, Kisgyőr, Hámor...
2. Völgyi: Bogács, Cserépfalu, Mályinka, Bánfalva
3. Peremtelepülések: Miskolc, Mályi, Nyékládháza, Kazincbarcika



Funkcionális:

1.Bányász:Szilvásvárad - Lipicai ménes Pereces, Berente, Bánfalva, Királd, Parasznya
2.Ipari: Miskolc, Kazincbarcika, Borsodnádasd, ÓzdBélapátfalva
3.Erdőgazdálkodás: Szilvásvárad, Bükkszentlászló, Répáshuta, Felsőtárkány, Nagyvisnyó
4.Mezőgazdasági:
Szomolya, Noszvaj, Ostoros, Mályinka, Dédes
5.Vásárvárosok: Miskolc, Eger6.Üdülővárosok és fürdőtelepek:Eger, Miskolc-Tapolca, Borsodgeszt, Kács, Bogács

Alaprajzi sajátosságok:
Az „egyutcás szalagtelkes” jelleg az uralkodó
       útmenti település
       patak mentén elhelyezkedő sorfalu

Kapcsolódó honlapok:
Bükki települések

Őserdő

Nyári Őserdő A bükkerdő természetes formájában 24 hektáros, - 140 éve nem változtat ember az erdő természetes életén. A 47 m átlagmagasságú 100-200 éves a szélviharok által kidöntött faóriásokon mohák, gombák,Téli Őserdő zuzmók sajátos életközösségei telepednek meg. A természet örök körforgását beteljesítve a fiatal csemeték „verekednek” a napért az öreg, kidőlt, korhadó törzsek között. A tiszteletteremtő csendben a természetjáró önkéntelenül némán hallgatja az erdő hangját. Aljnövényzet szinte egyártalán nincs.

Szigorúan védett természetvédelmi terület.


Városok:
Miskolc
Vadaspark Hazánk harmadik legnagyobb városa, a középkorban mezőváros, majd céhes „vásárváros” – a Bükk keleti kapuja. Egymástól különálló települések fokozatos egybeépülése és közigazgatási egyesítése útján jött létre.
Magába foglalja: Ómassa, Lillafüred, Hámor, Diósgyőr, Pereces, Hejőcsaba, Görömböly, Szírma és a régi Miskolc
1770-ben Fazola Henrik megépítette az Őskohót Újmassán.
Miskolc-Tapolca Az üdülőhellyé nyilvánított Miskolctapolcán szép tórendszer, strand és melegvizű barlangfürdő, valamint kemping várja a látógatókat.





Kazincbarcika

Fő tér
A Bükk-hegység északkeleti lábánál a Sajó völgyében fekszik.
A három sajóvölgyi község: Kazinc, Berente, Barcika községekből alakult Kazincbarcika. Központja a Békeváros.



Ózd
Petőfi szobor a Könyvtárral Hazánk legnagyobb kohászvárosa. „Város a gyárban vagy gyár a városban?”- a vadregényes hegyvonulatba beékelt kohászváros sok érdekességet rejt, maga a gyár is csodálatos látvány.
1940-ben jött létre Ózd nagyközség: Vasvárral összecsatolt Ózd, Bolyok, Salyóvárkony.


Eger

Éjjel Egerben A Bükk erdős hegyeinek lábánál az Eger-patak völgyében helyezkedik el. A város egészséges képét a szőlővel beültetett és gondosan művelt lejtők, dombhátak teszik vonzóvá.
Eger és környéke ősidőktől lakott terület. Ezt igazolja pl.: a Szépasszony-völgyben feltárt sírok, melyek arról tanúskodnak, hogy megszállt itt a honfoglaló ősök valamelyik nemzetsége is.
Szépasszonyvöly A várost Szent István alapította 1009 táján, amikor államszervező munkája során Egert választotta a 10 püspökség közül egynek. A XV. században a feudális püspök urai
művelődési központtá tették.
A török térhódítás útjában állt Eger, ezért Ali és Ahmed egyesült serege rohanta meg 1552. szeptember 11-én a „juh-akolnak” minősített várat.
Az Egri Nők A várvédők győzelme a hősiesség csodája volt Dobó István várkapitánnyal az élen.
1552. október 14-én a féfiasan harcoló „egri nők” kivívták az „egri”nevet
(megfestette: Székely Bertalan).
Gárdonyi (Ziegler) Géza Egri csillagok 1901
1596-ban az idegen zsoldos sereg rövid ellenállás után feladta a várat, így Eger
91 évig török város lett.
1687. december 17-én a kiéhezett török őrség sértetlenül átadta a várat a Habsburgok (császáriak) kezére.
A XVIII. Század végén Eszterházy püspök 6.933.- Ft-ért megvásárolja a lepusztult romos várat. A szinte lakatlan város lakói, az egykori török várőrség ittmaradt katonái a romos vár faragott köveiből építik a várost. - Lassan fejlődő „papi” város
A vár védelme

Az Eger vár védelmét szimbolizáló domborművet, Tar István és Illés Gyula alkotását a Vár nagykapu oldalába 1952-ben a 400 éves évforduló alkalmából helyezték ki.

A Pedagógiai FőiskolaLíceum barokk,rokokó és copf stílusjegyeket hordoz magán - 1765 -1785 - ig épült. A Joachim Gerl által 1763 - 1764 - ben tervezett egri líceum épületének tervrajzait Fellner Jakab dolgozta át, majd kivitelezte 1765 - től 1780 - ig (1765 - től Povolny János volt az építőmester).
Az egyetemi („univerzitas”) intézmény gondolatát Barkóczy Ferenc püspök határozta el, aki tervezői megbízást adott Gerl Józsefnek 1761-ben. Barkóczi esztergomi érsek (hercegprímás) lett , nagyszabású tervét
Eszterházy Károly püspök vette át, aki a helyére került és folytatta az építkezést, jóváhagyta Gerl József terveit és 1763 –ban megkezdte az alapozást. 1764-ben Gerl József kegyvesztett lett, a püspök elbocsátotta.Líceum Fellner Jakabnak adta át a tervezés és építés munkáját, aki Gerl József alaprajzát és korábbi terveit folytatta, beépítve a copf stílust 1765-től.
1777-ben Mária Terézia meghiusította az egyetem megvalósítását, miszerint Magyarországon egy egyetem működhet a Nagyszombatról Budára áthelyezett 1780-ban megnyílt egyetem. (Ratio Educationis 14.§-a)
1784-ben II. József megakadéályozta, hogy az épületben egyetemet nyissanak.1948-ban Pedagógiai Főiskola, majd Tanárképző Főiskola.
Eszterházy Károly püspök tudományegyetemnek szánta.
- A könyvtárterem menyezetét Kracker Lukács festette.
- A Líceum csillagásztornya az első volt magyarországon. (53 m magas, 10 emeletes) A 10. szinten van a forgó kupola, a híres „camera obscura”
Eger elsőrangú iskolaváros.

A Főszékesegyház szemben a Líceummal, 26 -26 lépcső vezet fel - szobrok -. A klasszicista építmény Hild József építész tervei szerint épült 1831 - 1836 között. Az esztergomi Bazilika után a legnagyobb egyházi építmény hazánkban.

A Dobó téren áll Dobó István - 1907 Eger hős várkapitányának bronz szobra. (Strobl Alajos műve (1856 - 1926).
Török Minaret Minaret, török műemlék,
Végvári vitézekVégvári vitézek - 1968 (Kisfaludi Strobl Zsigmond műve(1884 - 1975).
Érsekkert az Eger-patak partján kedves szinfolt az erdőpark: a " Népkert". A vasrácsos kapui Fazola Lénárd alkotásai a XVIII. századból.
A fürdőváros vizének gyógyító erejét a törökök jól ismerték. Az egykori török fürdők elpusztultak. A mai gyógyfürdő helyreállítása Eszterházy és Pyrker érdeme.
  Az első szabadtéri nyitott fürdőhely 1856 - ban   létesült, ennek helyén épült 1925 - ben az 50 m - es   versenyuszoda, s-
  Bárány István Sportuszoda

  az egri úszóélet bölcsője.
  A Bitskey Aladár Uszoda   Makovecz Imre tervei alapján
  1998 - 2000 között épült.
Névadója: Bitskey Aladár (1906 - 1991) az első nagy egri úszógenerációhoz tartozott, akik elismertté tették Egert Európában és a világban. Eger város híres úszója volt.

A strad Frank Tivadarnak köszönhető, aki kiharcolta a megépítését. Az egri fürdők vizének gyógyhatásáról írták az orvosok 1962 - ben:
Egri strand
„A rádiumtartalmú hővizek a feltörő rádiumemanáció révén és annak belégzése útján különleges gyógyhatásúak ideges bántalmaknál, vérszegénységnél, kifáradt szervezetnél, csúzos és köszvényes bajoknál, gyermekek fejlődése és az összes gyulladásos betegségeknél…”
(Forrás: Bükk utikalauz 1962)

Az egri - borvidék, - az egri hegyek puha kőzete, a tufa alkalmas pincevágásra, az egri pincék a borok tárolására, érlelésére. Az egriek szorgalma, szaktudással párosult találékonysága bizonyíték arra, hogy az egri bor megmarad igaz bornak a javából.

Kapcsolódó honlapok:


A Bánkúti Turistaház

1929. április 3 - án megalakul a Magyar Turista Egyesület (MTE), diósgyőri Bükk osztálya.Bánkút régen Karai Aurél bejelenti a közgyűlésen, hogy az MTE 40 éves jubileumára a Bükk közepén egy menedékházat kíván építeni. Őrgróf Pallavicini Alfonz Károly a Bánkútnál levő területet a menedékházépítés céljára 1 pengő jelképes bérleti díj ellenében átengedte 30 évre az MTE számára. A kétszintes ház, amely szervezett összefogással felépült, 1930 - ban (880 m) az első turistaház a Bükkben, 1940 - ben bővítették. Környéke nagyszerű síterep.

1931 pünkösd vasárnapján avatták fel .

Az első gondnok: Erdey Gyula a Bükk osztály alapítótagja, több kiváló Bükk útikalauz szerzője. Emlékét a Bánkút közelében fakadó Gyula-forrás őrzi.
A II. világháború után a turistaházakat államosították, a Turistaházakat Kezelő Vállalathoz kerültek. A ház állapota romlani kezdett.
Bánkút régen 1962 -1963-ban kivágták az első sípálya pásztáját (mai 3.), elérte a vezetékes villany, vízellátását a névadó Bán - kút forrásának hozamát lajtos kocsiból egészítették ki. Az áruellátás igen körülményes volt a tekergő erdészeti utakon, ennek ellenére abban az időben
egy éjjeli szállás 3. - Ft volt.
1975 - ben felszámolták a Turistaházakat Kezelő Vállalatot. A Bánkúti turistaházat az egri Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat kezelte 1975 -1987 között.
A felújításra szoruló, „mostohasorsú” épület ügyét - Heves és Borsod megyehatáron - ide - oda tologatták pénzhiány miatt. Eközben a romos turistaház szomszédságában „felépült az ÉMÁSZ korszerű üdülője – ( Polgári Védelmi Oktatási Központ néven…)”.

1987. március 31 - én a Bánkúti turistaház bezárt.

Bánkút közelmúltAz új tulajdonosa, - ÉGSZI vállalati üdülőként szerette volna hasznosítani, „jött a rendszerváltás az építőipari recesszió, az ÉGSZI tönkrement, felszámolták.”
„A turistaházat gyakorlatilag tárva-nyitva sorsára hagyták!”
Az egyre jobban fejlődő Bánkúti Sportközpont síháza vette át a területgazda szerepét. 1987 - 1997 között a menedékház tárgyait, eszközeit nem őrizte senki, vandál módon mindent szétvertek, elloptak.

Fehér Sas Panzió

Fehér Sas panzióA lepusztult turistaház romjait 1997 - ben vásárolta meg egy vállalkozó, aki újjáépítette másokkal társulva. 1999 - ben vette meg az új tulajdonos. „A bánkúti turistaház …Fehér Sas Panzióként a kor színvonalának megfelelően, példásan helyreállítva, zuhanyzós szobákkal, étteremmel - mellette szalonnasütő és bográcsozóhely, kerékpárkölcsönző – várja a turistaházra még emlékező, s a falakra boldogan ráismerő régi és új vendégeit.”

a fehérsasFehér Sas Panzió
Bánkúti turistaház - közvetlenül a pályáknál!
Tel: 06 (46) 390-371
Szolgáltatások:
sí- és snowboard szervíz, síoktatás, kerékpárkölcsönző, hegyi mentőszolgálat, elsősegélynyújtás


Bánkút megközelítése:
Gépkocsival: Miskolc - Lillafüred - Szentlélek - Bánkút útvonalon (Miskolctól kb. 30 km).
Autóbusszal: a Miskolc Városi Közlekedési Rt. 15-ös városi autóbuszjárata - Diósgyőr-Ómassa - ( kb. 25 perc),
majd gyalogosan (4,6 km; 400 m szintkülönbség) a  turistajelzésen.

Kirándulási lehetőségek a környéken:
Barlangfürdőzés Miskolctapolcán, Diósgyőri várlátogatás Miskolcon, csónakázás Lillafüreden, az Aggteleki cseppkőbarlang megtekintése, túra a Szalajka-völgyben, lovaglás Szilvásváradon, borkostoló Egerben és a Szépasszony-völgyben. A bánkúti turistaháztól – Fehér Sas Panzió – (880 m) a  kb. 20 perc a Bálvány tetején levő 956 m magas, 1948 - ban épített Petőfi kilátó.

(Források: A Bükk túristaatlasz és útikönyv - Tavassy Viktor       
                 Erdei iskola a Bükkben – Bartha Kata szakdolgozata  
            Észak - Magyarország - Cseke László - Panoráma)    


Bánkúti túristaház régi képeken

Régmúlt Régmúlt Régmúlt
Bánkút régen Bánkút régen Bánkút régen
Bánkút régen Bánkút régen Bánkút régen
Bánkút régmúlt Bánkút régen Bánkút régen
Báénkút közelmúlt Bánkút kőzelmúlt Bánkút közelmúlt
Bánkút közelmúlt Bánkút közelmúlt Bánkút közelmúlt
Bánkút ma Bánkút ma Bánkút ma

(Forrás: Kalmár László és Sváb László gyüjteményéből.)


Állomás régen
A kisvasút régi állomása

Burgerrét
Burgerrét

Gérbics
Gérbics

Nagyhőscincér
Nagyhőscincér

Hunyor
Hunyor

A Bükk domborzata
A Bükk domborzata

Szalamandra
Szalamandra

Bánkúton
Bánkúton

ház
Herman Ottó-ház

Kilátás

Kilátás a Látó-szikláról

Könyvtár
Érseki könyvtár

Észak Mo. kistérségei
Észak agyarország kistérségei

Felsőtárkány
Felsőtárkányi tó

Patika
Patika

Látkép
Bükki látkép

Vöröskő-völgyi-forrás
Vöröskő-völgyi-forrás

Samassa-ház
Samassa (Lamboth)-ház


Télen
Téli Bükk

Szőlő
A hegyek gyümölcse

Téli táj
Téli látkép a Bükkben

esteledik
Még 5 perc nap

Őszi táj
Ősz a hegyen

Megy le a nap
Hajnalban

Virág
Szép virág

Felsőtárkány
Felsőtárkány közelében

Cifraistálló
Cifraistálló

Bagoly
Bagoly

Eer vára
Egri vár

Erdőben
Erdei táj

Stimecz áé
Stimecz állomás

Hámori-tó
Hámori-tó

Jávorkút
Jávorkút

Fátyolvízesés
Szilvásvárad-Fátyolvízesés

Molnár-szikla
Molnár-szikla

Téli út
Téli út

Lillafüred patak

Lillafüredi patak

Tarkőről
Kilátás Tarkőről

Karcsú sisakvirág

Karcsú sisakvirág

Bükk

Esteledik

Bükki ibolya
Bükki ibolya

erdő
Erdőben

Hór-völgy

Hór-völgy

Őszikikerics
Öszi kikerics
Az oldal Internet Explorer böngészővel jelenik meg helyesen ! Ajánlott felbontás: 1024 x768.
Design: Balo© 2005 - 2006.  Minden jog fenntartva !